Magyarországnak fontos az orosz WTO-csatlakozás

Magyarország számára a földrajzi közelség miatt kiemelt fontosságú Oroszország csatlakozása a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) - szögezte le a témával kapcsolatban Strasbourgban kiadott közleményében Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő.

Az Európai Parlament jelentést készít az EU és Oroszország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról. A jelentés középpontjában a küszöbönálló orosz WTO-csatlakozás, valamint az energiahordozók kereskedelmének kérdései állnak.

Oroszország még nem tagja a WTO-nak, és emiatt nem részesül a WTO-tagok által egymásnak nyújtott különféle kereskedelmi kedvezményekben (például alacsonyabb vámok, legkedvezőbb elbánás elve), viszont nem vonatkoznak rá a WTO-tagsággal járó kötelezettségek sem, mint az állat-egészségügyi és egyéb, kereskedelmet korlátozó adminisztratív intézkedések diszkriminációmentes alkalmazása, illetve a földrajzi eredetnevek és más szellemi tulajdonjogok védelme, valamint fellépés az ezekkel kapcsolatos áruhamisítások ellen.

Moszkva felvétele közel van, a WTO-tagok elvileg már egyetértettek a bővítéssel, de a csatlakozás konkrét feltételeiről szóló tárgyalások csak most kezdődtek. Glattfelder Béla szerint az EU-nak e tárgyalások során egyértelmű feltételekhez kell kötnie hozzájárulását a felvételhez. A jelentéshez beadott módosító indítványok főként ezzel kapcsolatos igényeket fogalmaznak meg.

A képviselő szerint rendkívül fontos, hogy, Oroszország, összhangban a WTO szabályaival, ne alkalmazhasson a hazai előírásoknál szigorúbb állat-egészségügyi előírásokat az importtermékek esetében, mint azt jelenleg a lengyel hústermékekkel szemben teszi. A lengyel hús kitiltása az országból diszkriminatív, politikai indíttatású lépés. A képviselő szerint "a WTO-ban nem megengedett, hogy egy tagállam külpolitikai célokra használjon fel kereskedelempolitikai eszközöket".

A WTO-ban nem megengedett a kettős árrendszer alkalmazása. Moszkva ma is jóval alacsonyabb áron, akár az exportár hatodáért, értékesíti a dízelolajat, a földgázt és az elektromos áramot a belföldi piacokon. Ezzel, a kedvezőbb energiaárakon keresztül, versenytorzító támogatást nyújt a hazai vállalatoknak, ami a WTO szabályaival ellentétes.

Glattfelder Béla felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországban jelentős, sőt egyes kulcságazatokban, mint amilyen az energiahordozóké, növekvő szerepet tölt be az állami kereskedelem. Ez azt jelenti, hogy az adott termék belföldi és külföldi kereskedelmét egy monopolhelyzetben lévő állami cég - például a gáz esetében a Gazprom - irányítja. Az állam így közvetlen ellenőrzést gyakorol az árak és az exportálható mennyiség felett. A WTO vissza kívánja szorítani ezeket a szabadkereskedelem-ellenes gyakorlatokat.

A jelentés kiemelten foglalkozik a szellemi tulajdonjogokkal és földrajzi eredetmegjelölések védelmével kapcsolatos kérdésekkel, ami Magyarország számára elsősorban a hamisított tokaji borok az elmúlt időszakban tömegesen előforduló oroszországi forgalmazása miatt fontos.