Az elfogadott jelentés valamelyest kedvezőbb, mint amiről az EU-tagországok mezőgazdasági miniszterei szavazni fognak, továbbá sikerült időt nyerni az intervenció azonnali eltörlése helyett - kommentálta a döntést Glattfelder Béla.
A szocialista társjelentéstevő, Tabajdi Csaba a voksolás után egyebek között azt emelte ki, "a plenáris ülésen elfogadott javaslat - amely nem kötelező a végső döntést meghozó tanácsra nézve - józan kompromisszum, ráadásul kedvezőbb számokat is tartalmaz (2007/2008-ra 2 millió tonna, 2008/2009-re 1 millió tonna, 2009/2010-re 0 szint), mint a német elnökség miniszteri tanácsi javaslata (1,5 millió tonna, 700 ezer, 0)".
A bizottsági javaslat teljes elutasítását kérő eredeti Glattfelder-jelentést támogatta korábban az EP mezőgazdasági szakbizottsága is. A plenáris ülésen a képviselők többsége viszont úgy döntött, az intervenció azonnali megszüntetését nem, de fokozatos leépítését támogatja. 326 igen, 227 nem és 8 tartózkodó szavazattal fogadták el az eredeti szöveg ilyetén módosítását.
Glattfelder Béla az MTI-nek nyilatkozva elmondta: eredeti jelentésével jelentős mértékben megnövekedett volna annak az esélye, hogy az Európai Bizottság az intervenció eltörlésére irányuló szándékait idén már ne tudja érvényesíteni.
Az Európai Parlament döntésének ráadásul nincs gyakorlati jelentősége, mert a tanács ülésén vita nélkül fognak határozni, és így a mostani szavazás nem befolyásolja a döntéshozatalt - mutatott rá a jelentésvető. Szerinte ezért a jövőben szükség lesz arra, hogy az Európai Parlament hatásköre agrárkérdésekben növekedjen, és a tanács csak a parlamenttel közösen dönthessen.
Glattfelder azt is kifejtette: az elmúlt féléves fáradságos parlamenti munka nem volt hiábavaló, mert a döntéshozatal hónapokon keresztül való feltartóztatásával sikerült időt nyerni ahhoz, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben kedvezőbb döntés születhessen.
Ez a döntés azonban ugyanúgy jogsértő, mint az eredeti javaslat - tette hozzá -, hiszen 2007-re visszamenőleges hatállyal korlátozná az intervenciót. Ez még akkor is elfogadhatatlan, ha ennek, a jelenlegi magas piaci árak miatt várhatóan nem lesz a termelők számára káros hatása.
A jogsértő javaslat lehetővé teszi, hogy a magyar kormány az Európai Bíróság előtt megtámadja a tanács döntését.
Tabajdi Csaba a döntést úgy kommentálta: "a jogállamiság és a kiszámíthatóság alapján jobb lett volna, ha teljesen elutasítjuk a Bizottság tervezetét, ezt a verziót támogatta az MSZP EP-delegációja is a jelentéstevővel együtt. Ugyanakkor érzékelhető volt, hogy az EP többsége nem támogatta az intervenció fenntartását."
Hozzátette, hogy a kialkudott hároméves átmeneti időszak elegendő átállási időt biztosít a gazdáknak, és szerencsére a piaci körülmények is kedvezőek, így várhatóan az idén és az elkövetkezendő években nem is lesz ténylegesen szükség az intervenciós védőhálóra.
Az Európai Bizottság a tavalyi bejelentéskor azzal indokolta a kukoricaintervenció leépítésének tervét, hogy az elraktározott kukoricamennyiség elérte az 5,6 millió tonnát, a teljes intervenciós készlet 40 százalékát. (Ennek 93 százaléka Magyarországon volt.) Brüsszel ráadásul arra számít, hogy Románia és Bulgária csatlakozása, a magas elszállítási költségek és a nemzetközi verseny erősödése miatt a felhalmozott kukoricakészletek tovább nőnek - 2013-ig akár 15,6 millió tonnáig.
A szerda éjjeli plenáris vitában a bizottságot képviselő Benita Ferrero-Waldner külügyi felelős megerősítette: a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, az intervenció strukturális problémákat vet fel.
Glattfelder ugyanott kifejtette: a bizottsági javaslat már nem indokolt és nem jogszerű. Arra is rámutatott: a termelő gazdák számára a rendszer 2005-ben mintegy 200 millió eurós veszteség elkerülését tette lehetővé, az uniós állattenyésztők számára pedig azt, hogy a világpiacinál olcsóbb takarmányhoz jussanak. Év közben az intervenciós rendszer bármilyen jellegű korlátozása visszamenőleges hatályú szabályozás, súlyosan sérti a jogbiztonságot, a gazdák jogos várakozásait. Az elveire, liberális jogállamiságára oly büszke Európai Unió ezt nem engedheti meg magának - vélte Glattfelder.
Az agrárminiszterek a tervek szerint június 11-i luxemburgi ülésükön hoznak végleges határozatot az ügyben. A tanács mezőgazdasági szakbizottságában született megállapodásnál Magyarország nemmel szavazott, de e témában egyetlen tagállam sem rendelkezik vétójoggal.