Energiapolitikai jelszavaink már európaiak

A közelmúltban tette közzé új energiapolitikai koncepcióját a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A "Magyarország Energiapolitikája 2007-2020" néven futó tervezet hangsúlyozottan nem a kormány álláspontját tükrözi, hanem társadalmi véleményezésre bocsátott tervezet. A koncepció a haladó európai elveket tartja követendőnek, ám a szakember szerint sokszor túl általános, és stratégia létére nem igazán mutat irányt.

Az atomerőmű bővítését is ajánlják

Hosszabban foglalkozik a tervezet a hosszú távú erőművi szerződések (htm-ek) ügyével, amelyeket az EU nem tart kívánatosnak, mivel burkolt állami támogatáson keresztül extraprofitot garantálnak az erőműveknek. Ezt, a költségvetési forrásokból a magántulajdonú erőműveknek juttatott kompenzációt azonban a gazdasági tárca szerint "EU-konformmá" is lehet alakítani, tehát nem elsősorban megszűntetésükkel számol, sőt, a korábbiaknál is nagyobb kártérítési összegeket, pereket, vitákat, nemzetközi bírósági eljárásokat, a befektetői bizalom gyengülését helyezi kilátásba felbontásuk esetére. Az anyag a nagykereskedelmi árak "lényeges" növekedését is kilátásba helyezi arra az esetre, ha az állam felbontaná az esetenként igen kis hatékonysággal működő erőműveknek állami pénzeket csúsztató htm-eket.

Tudásalapú társadalom és energiatudatosság

A tervezet kimondja, hogy az új technikáknak és a kutatás-fejlesztésnek nagyobb szerepet kellene adni, de a tudásalapú társadalom, az európai együttműködés, és az EU prioritásainak megemlítésén kívül konkrétumokat nem tartalmaz. A megújulókkal kapcsolatban ez olvasható: "Az energiapolitika célja, hogy a magyarországi megújuló energiafelhasználás aránya a magyar gazdaság versenyképességét nem rontva, az ország adottságainak és a mindenkori teherbíró képességének megfelelően növekedjen." (Más országokban a versenyképesség javítását is elképzelhetőnek tartják a megújuló energiaforrások részarányának növelése által.) A koncepció szerint elsősorban a biomassza, a bioüzemanyag (egyébként ez is biomasszából készül) és a földhő (geotermikus energia), valamint az ország bizonyos területein a nap- és szélenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket.

Energiaerdő

Az állam szerepét a támogatások, adók és szabályozás területén jelöli ki, és itt is aláhúzza, hogy jelen helyzetünkben leginkább az energiahatékonyság növelésének támogatásával lehet eredményeket elérni. A szöveg szól a szemléletformálás, az energiatudatosság oktatásának fontosságáról, és a "tananyagba" való beemelésüket is elképzelhetőnek tartja. Az intézményrendszert illetően a Magyar Energia Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szerepét emeli ki, és bár évtizede bejáratott rendszerként jellemzi, azok erősítését és nagyobb fokú együttműködésüket tartja kívánatosnak.

Végezetül a szakmai anyag számokban is megállapítja a legfontosabb célokat. A megújuló energiaforrások elérendő részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 2013-ra 9,7 és 10,6 százalék közé, 2020-ra 14 és 20 százalék közé teszi. A bioüzemanyagok részarányát ugyanezen távlatokban 8, illetve legkevesebb 10 százalékban határozza meg a teljes szegmensen belül. A tervezet szerint a magyar energiahatékonysági intézkedések révén 2013-ra 1-2, 2020-ra 3 és 4 százalék közötti megtakarítás érhető el. A dokumentum szerint 2020-ig nem csökken érdemben a földgáz részesedése az energiaforrás-struktúrában, a megújulóké viszont a jelenlegi 3,6 százalékról 15 százalékra nőhet. Az olaj és a szén együttes részesedése napjaink 45 százalékos szintjéről 2020-ra 33 százalékra csökkenhet.

Szakértői szemmel

Az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott energiapolitika óta hiány volt ilyen koncepciókból, ám néhány hónappal ezelőtt hirtelen három ilyen anyag is született - mondta el az [origo] kérdésére Kaderják Péter, a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője, a MEH korábbi elnöke. Hatvani György, a GKM helyettes államtitkára egy sokkal több konkrét, ám központi lépést tartalmazó szakmai anyagot jegyez, míg a miniszterelnök felkérésére Vajda György akadémikus egy rövidebb távú, ám keményebben fogalmazó koncepciót vázolt. Az új koncepció egy viszonylag egyszerű anyag, amely abból indul ki, hogy Magyarország az Európai Unió politikájához igazodik. Az persze nem baj, hogy a szöveg az EU-s prioritásokat átveszi, elfogadja, hiszen az unió energiapolitikai törekvései előremutatóak, amihez érdemes alkalmazkodni - véli a szakértő.

Azt viszont már kifogásolhatóbbnak tartja Kaderják Péter, hogy a stratégia nem tartalmaz konkrét iránymutatásokat arra nézve, hogy mit kellene tenni, illetve merre kellene indulni; pedig egy ilyen jellegű anyagnak iránytűnek kellene lennie. A konkréció hiánya miatt pedig szinte bármilyen gyakorlati lépés levezethető, megindokolható belőle, vagyis túlzottan megengedő. Az anyag elegánsan kerül bizonyos kérdéseket - mondja az Energia Hivatal korábbi elnöke. A koncepció a versenyképességről például kimondja, hogy fontos, de a tevékenységek szétválasztására például nem tér ki, pedig az EU szerint piaci verseny enélkül nincs. A szakember a szektor szabályozására, felügyeletére vonatkozó részt is hiányosnak tartja. Kaderják Péter szerint összességében a tervezetben túl kevés van ahhoz, hogy színvonalas, mély tartalmi vita bontakozhassék ki körülötte.