Egyre többen buknak le diszkrimináció miatt

Az egyenlő bánásmód követelményét a legtöbbször a foglalkoztatás területén sértették meg a tavalyi évben. Az eljárásokban pedig munkáltatóként általában gazdasági társaságok voltak érintettek - derül ki az Egyenlő Bánásmód Hatóság éves beszámolójából. A diszkrimináció miatti eljárás pedig komoly következményekkel járhat, például a  pénzbírsággal sújtott foglalkoztatók két évig nem juthatnak állami támogatásokhoz.

A feltételezett diszkriminációs jogsértések töredékét sikerült csak feltárni a kormány számára nemrégiben elkészült 2006-ról szóló országos jelentés szerint. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság több mint két évvel ezelőtt kezdte meg a működését a diszkrimináció elleni fellépés jegyében. A szervezet a tevékenységéről, illetve az annak során szerzett tapasztalatokról évente köteles beszámolni a kormánynak. Az antidiszkriminációs jogalkalmazásnak Magyarországon még nincsenek jelentős hagyományai, számos precedensértékű döntés született azonban az elmúlt évben, amely a bírósági felülvizsgálat próbáját is kiállta.

Egyre több a panasz

A hatósághoz benyújtott kérelmek száma a korábbiakhoz képest mintegy húsz százalékkal emelkedett. 2005-ben mindössze kilenc esetben volt jogsértést megállapító határozat, a tavalyi évben ez a szám a háromszorosára emelkedett. A diszkriminációs magatartási formák közül (hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás) a közvetlen hátrányos megkülönböztetés képviseli a jogsértések döntő részét. Érdekes adat, hogy az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartást az esetek több mint felében a foglalkoztatás területén (munkához jutás, munkavégzés megkezdése előtti eljárások, alkalmazási feltételek, munkaviszony létesítés, megszüntetés, munkafeltételek, egyenlő bérezés) állapított meg a hatóság, ahol foglalkoztatóként általában gazdasági társaságok voltak érintettek. Így például egy elektromos cikkeket gyártó kft.-t azért marasztaltak el, mert egy női dolgozó órabérét kizárólag a nemi hovatartozása miatt a férfi dolgozókhoz képest harminc százalékkal alacsonyabb összegben állapították meg. Ezért a foglalkoztatóval szemben 1 millió forint pénzbírságot szabtak ki. A határozat bírósági felülvizsgálata a beszámoló elkészítéséig még nem zárult le.

A védett tulajdonságok közül a fogyatékkal élőket, a romákat és - a terhességet, anyaságot és a nemi hovatartozás együttes arányát figyelembe véve - a nőket éri a leggyakrabban diszkrimináció. A szolgáltatások megtagadása a privát szférában például kizárólag roma etnikumhoz tartozókkal kapcsolatban merült fel. Ugyanakkor az egyik bankot hatszázezer forintra bírságolták azért, mert a kérelmezőt anyasága (terhessége) miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette, amikor egy munkaversenyen a teljesítményét nem értékelte.

Hivatásos tesztelőket is alkalmaznak

Az úgynevezett teszteléses eljárás a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, illetve a diszkriminatív gyakorlat bizonyítására nyújt lehetőséget. Tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben nincs szemtanúja a diszkriminatív intézkedéseknek, kijelentéseknek, a hatóság előre "megszervezett", ellenőrzött körülmények között igyekszik beszerezni a bizonyítékot a kérelmezővel megtörtént, illetve a tesztelés idején fennálló hátrányos megkülönböztetésre. A tesztelő személyek megbízási szerződés alapján működnek közre az eljárásban. Tavaly két esetben éltek a teszteléses bizonyítás lehetőségével, a hátrányos megkülönböztetést viszont a bizonyítás egyik esetben sem támasztotta alá. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság beszámolója külön kiemeli ugyanakkor, hogy a tesztelés csak akkor lehet eredményes, ha azt a sérelmet követően rövidesen megcsinálják. Amennyiben a panaszos késedelmesen terjeszti elő a kérelmét, a tesztelés okafogyottá válik, mert például a meghirdetett állást időközben betöltötték.

Korábban egy építési vállalkozást - tesztelés követően - azért marasztaltak el, mert a roma etnikumhoz tartozó, a hirdetésben feltüntetett feltételeknek mindenben megfelelő munkára jelentkező fiatalembert, arra hivatkozással, hogy az állást már betöltötték, elutasított.

A megbírságoltak nem jutnak állami támogatáshoz

A pénzbírsággal sújtott foglalkoztatók nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, és ennek következtében nem juthatnak állami támogatásokhoz sem. A munkaügyi kapcsolatok ugyanis akkor minősülnek rendezettnek, ha - egyebek mellett - az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése miatt a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül nem szabtak ki bírságot a munkáltatóval szemben.

A korábban hatályos szabályok szerint a fenti körülményről az állami támogatások igénylése előtt igazolást kellett kérni az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól. Tavaly augusztus óta egyszerűsödött az eljárás. Azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekkel szemben öt éven belül bírságot szabtak ki, ezen időponttól kezdődően ugyanis nyilvánosságra kell hozni. A rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét megsértő munkáltatók listája a hatóság honlapján tekinthető meg.