Tőzsdeélénkítő csomagot javasol a BÉT

A Budapesti Értéktőzsde ötpontos tőzsdeélénkítő csomagot javasol a kormánynak - jelentette be Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke kedden az erről szóló budapesti fórumon. A tőzsdeelnök hangsúlyozta az öngondoskodás fontosságát.

A tőzsde javasolja, hogy vezessék be a Hosszú Távú Befektetési Számlát, amelyen a lakossági megtakarítások hozama - hároméves időtartam után - mentesülne az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól. Az ingatlanadó bevezetésével egy időben biztosítsák az ingatlan- és a tőkepiac közötti átjárhatóságot a lakossági megtakarításokat illetően adózási és illetékfizetési szempontból. A középiskolai pénzügyi oktatás kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe.

A tőzsde kéri a kormányzatot: vizsgálja meg a hazai vállalatok tőzsdei bevezetésének lehetséges ösztönzését a társasági adón keresztül. A javaslatok között szerepel az is, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan adózzanak.

Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója elmondta: jelenleg több tíz cég érdeklődik a tőzsdei bevezetés iránt, többel már folynak a tárgyalások, és jó esélyük van, hogy gyarapítsák a BÉT-re bevezetett vállalkozások számát.

A nemzetközi tapasztalatokon alapuló Hosszú Távú Befektetési Számla (HTB) a lakosság számára elkülönített számla lenne, ahonnan részvényekbe, állampapírokba és befektetési alapokba lehetne fektetni. A tőkejövedelem adómentessége hároméves időszak után élne, a pénz korábbi kivétel esetén egyéb jövedelemként adózna - mondta Cselovszki Róbert, a BÉT alelnöke, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségének (BSZSZ) elnöke. Ehhez a megtakarítási formához nem járna állami támogatás.

A BÉT alelnöke reményét fejezte ki, hogy a szükséges törvénymódosítás már az ősz folyamán megszületik, és a HTB-számla a jövő év elejétől működhet. A Pénzügyminisztériummal folyamatos az egyeztetés a részletekről. Cselovszki hozzátette, a javaslattevők például nem szeretnék limitálni a HTB-én lévő összeget, míg a Pénzügyminisztérium hajlik erre.

Az ingatlan- és tőkepiaci átmenethez szükséges lenne az, hogy az ingatlanértékesítés kapcsán ne kelljen 25 százalékos forrásadót fizetni azoknak, akik ezt a pénzt nyugdíjpénztárukba, nyugdíj-előtakarékossági számlájukra vagy a fenti HTB-re fizetik be.

László Csaba, a KPMG partnere előadásában arról beszélt, hogy az ingatlaneladásból származó tőke befektetése esetén a kedvezmény hatására nemcsak a hosszú távú megtakarítások nőnének, hanem várhatóan rugalmasabb lenne a magyar munkaerőpiac, aminek hiánya a gazdaság egyik legjelentősebb problémája. Ennek hatására kialakulna a bérlakáspiac, és a lakásmobilitás hozzájárulna a munkaerő mobilitásához. Ez segítené a gazdaság "kifehéredését", és ugyanakkor semleges lenne a költségvetési egyenlegre.

László Csaba a kedvezménnyel kapcsolatos számításokat idézve hangsúlyozta, hogy ez éves szinten mindössze 2,5 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetés számára, ugyanakkor - az illetékbevételen és a bérleti díjon keresztül - 2,6 milliárd forint többletbevétel keletkezne.

Petrovszky Gábor, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke katasztrofálisnak nevezte a magyarországi ingatlanhelyzetet. Szerinte a piac keresleti, mert a hiányzó vásárlóerőt a banki hitelek pótolják. Ma még viszonylag magasabbak a bérleti díjak, és hiányzik a szociális biztonság ahhoz, hogy a bérlakáspiac jól működjön.

Nagy Zoltán, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) elnöke emlékeztetett arra, hogy a befektetési jegyek adóztatása eltér a tőzsdei ügyletek ehhez képest kedvezőbb adózásától. László Csaba szerint a szabályozási különbözőségek torzítják a piacot, és a tőke típusú jövedelmek adózását össze kellene hangolni.

Máger Andrea, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettese a pénzügyi képzés szerepének fontosságát elemezte egy vizsgálat alapján, míg Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója az állami cégek tőzsdei privatizációjának példáján mutatta be, hogy a tőzsdei privatizáció nemcsak átláthatóbb, hanem több bevételt hoz, mint a szakmai befektetőnek történő eladás.