Július elsején lépett életbe Angliában a zárt nyilvános helyiségekre vonatkozó dohányzási tilalom, amely így már egész Nagy-Britanniában érvényes. A brit dohányosok többé nem gyújthatnak rá a kedvenc pubban vagy bárban, ezért az ember úgy vélné, hogy a cigaretta-eladások a szokásos csökkenés helyett most erőteljesebben esnek. Az Egyesült Királyság nagy dohánycégei viszont azt állítják, hogy minden korábbi tiltás csupán átmenetileg erősítette fel az amúgy tendenciózusan 2-3 százalékos fogyasztáscsökkenést, és azt várják, hogy ezúttal is ez ismétlődik majd meg. A számok részben őket igazolják.
Írország - a világon elsőként - 2004 márciusában vezette be a zárt nyilvános helyeken való dohányzás tilalmát. A tapasztalat szerint a zöld szigeten a tiltás bevezetését követően hirtelen 5-6 százalékkal csökkentek a cigaretta-eladások, de ez azután hamarosan elenyészett, és az adatok ismét visszaálltak az éves szinten 2-3 százalékos csökkenésre - mondja egy dohányipari elemző. Míg a tiltás előtt az íreknek úgy 26,5 százaléka dohányzott, a tiltás bevezetése után egy évvel csak 24 százaléka, de 2005 decemberében már ismét a lakosság 25,5 százaléka füstölgött - áll az Ír Dohányzást Ellenőrző Hivatal statisztikájában. Bár kezdetben sok dohányos letette a cigarettát, vagy jelentősen csökkentette fejadagját, elkerülendő, hogy ki kelljen mozdulni a füstös szenvedélyért, sokan hamar megtanultak együtt élni a kényelmetlenséggel.
A dohányzás tiltásának nyár közepére való időzítése Angliában nem lehet a véletlen műve - vélekedik az ABN Amro dohányipari elemzője. Míg Skóciában, a két Írországban és Walesben egyaránt tél végén, tavasz elején vezették be a szigorú tiltást, addig az angol nyárközépen valószínűleg több dohányos pub-vendég ültethető ki a sörkertekbe, aminek komoly gazdasági hozadéka lehet.
A dohányzásellenes szervezetek persze máshogy gondolják. Azt ugyan elismerik, hogy Írországban csak részsikert aratott a tiltás - már ami a dohányosok számát illeti, de úgy vélik, hogy ha azt egészségügyi kampányokkal és egyéb intézkedésekkel kombinálnák, akkor valódi és tartós csökkenés következhetne be a cigarettafogyasztásban.
Bár nyilatkozataikban optimisták, a dohánygyárak azért számolnak az európai értékesítés hanyatlásával, ugyanis már beárazták a tiltás miatti esetleges fogyasztáscsökkenést - idézi a Citigroup szakági elemzőjét a BBC. Tehát, miközben a kormányok évről-évre emelik a dohánytermékek adótartalmát, aközben most már a cégeknek is árat kell emelniük. Nagy-Britanniában például idén mintegy 10 pennyvel emelik átlagosan áraikat, ami ugyan önmagában nem sok, de több mint az éves átlag.
És bár Angliában megközelítően 4,1 font adót és illetéket tartalmaz az átlagosan 5,5 fontos dobozonkénti ár, vagyis úgy tűnhet, hogy a dohánycégeknek nincs túl nagy profitrealizálási lehetősége, valójában egy doboz előállítása átlagosan mindössze 15 pennybe kerül nekik. Így aztán egyes nagy dohánycégek a brit szigetek leghatékonyabb vállalatai közé tartoznak. A dohánycégek tehát igen rugalmasan tudnak reagálni az eladások csökkenésére, legyen az átmeneti, vagy tartós.
A nemzetközi dohánycégeken nagy a nyomás, hogy növeljék jelenlétüket az óriási Kínában, ahol már most a világ dohányosainak egynegyede él. A nagy cigarettagyárakat a dohányzásellenes lobbi világszerte erősödő tevékenysége kényszeríti új piacokra, a külföldi dohányipari cégek óriási profitokat remélhetnek egy olyan piacon, amely idáig nagyrészt zárva volt előttük.
"Még egy kisebb piaci részesedés is igen jelentékeny dolog lenne a nagy nemzetközi dohánycégeknek" - mondja Dave Betteridge, a világ második legnegyobb dohánygyára, a londoni székhelyű British American Tobacco (BAT) szóvivője.