Pénzbőség fűti az egyesülési lázat

Szerte a világban egyre több vállalat egyesül napjainkban, az ügyletek száma már elérte azt a szintet, ahol a kilencvenes évek végén a technológiai ipar szárnyalása idején állt. Most azonban nem korlátozódik egy ágazatra; a nyersanyag- és energiaipartól kezdve a pénzintézeteken át a szállodaiparig, telekommunikációig és közlekedésig mindenhol jelentkezik. Az ellenséges felvásárlási ajánlatok száma egy év alatt megnégyszereződött.

A felvásárlási aktivitás 2007 első félévében 53 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz képest, és az ügyletekben érintett vagyon értéke eléri a 2500 milliárd dollárt, a Thomson Financial szerint. Ez a szám mintegy harmadával meghaladja a korábbi csúcsértéket, az 1999 első felében mért 1900 milliárd dollárt. A Thomson szerint ráadásul az év második felében további aktivitást figyelhetünk meg.

Bizonyos szakértők szerint az elmúlt másfél év felvásárlási láza a tetőzéshez közeledik, mivel a kamatlábak emelkedése megdrágítja az addig könnyen és olcsón hozzáférhető hitellehetőségeket. A Thomsonnál azonban úgy látják, hogy a körülmények az év hátralevő részében nem változnak. Ezen csak egy hirtelen, nagy és kedvezőten fordulat - mint például terroristatámadások - változtathatnának.

Európai hajrá

A Thomson kutatása arra is rávilágít, hogy Európa a fúziós ügyletek értékét tekintve utolérte az USA-t. Az olyan mega-ügyletek, mint a Royal Bank of Scotland által a holland ABM-ért ajánlott 95 milliárd dollár, 73 százalékkal emelték az európai fúziós ügyletek összértékét 2007 első félévében, 1020 milliárd dollárra, míg az USA-ban ugyanekkor 45 százalékkal 1030 milliárd dollárra nőtt az ilyen ügyletek összértéke. A feltörekvő piacok vállalataira 370 milliárd dollárért születtek ajánlatok.

Az első félévben 465 olyan vállalati egyesülés történt a világban, amelynek értéke nagyobb volt 1 milliárd dollárnál az Economist szerint. Az ügyletek átlagos nagysága 298 millió dollár volt, ami 58 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, míg az ellenséges jellegű ajánlatok száma csaknem négyszeresére nőtt. Az egyesüléseknél tanácsadóként szereplő bankok is elégedettek lehetnek, ugyanis összességében 11 milliárd dollárt kerestek tanácsadói tevékenységükkel az év első felében.

Növekedési kényszer

Tény, hogy az elmúlt 3-4 évben rendkívüli mértékben megnőtt a fúziók és felvásárlások volumene, a vállalatok akvizíciós étvágya és az ilyen célra rendelkezésre álló tőke nagysága - mondta el az [origo] kérdésére Seres Béla, a Deloitte pénzügyi tanácsadás üzletágának vezető partnere. Az 1990-es évek végén tapasztalt hasonló trenddel szemben azonban ma nemcsak egy, hanem szinte minden iparágban érzékelhető az egyesülési és felvásárlási láz. Ez azt jelenti, hogy a folyamatot nem specifikus iparági jellemzők mozgatják, mint annak idején az internetes cégekbe vetett túlzott bizalom, hanem több általános tényező, melyek a globális tőkepiacok növekedésorientált magatartására vezethető vissza.

Elsősorban a globális pénzbőség hajtja a felvásárlásokat: ez azt jelenti, hogy a világgazdaságban alacsony kamatok mellett egyfajta hitel-kihelyezési kényszer jelentkezik az intézményi vagyonkezelőknél. A pénz - hogy fialhasson - keresi az utat a tőkepiacra; vagyis a növekedési kényszer is ebbe az irányba tereli a befektetéseket, hiszen a növekedés leggyorsabban akvizícióval valósítható meg - mondja a szakember. Az intézményi magántőkealapok (private equity) aktivitása is igen magas szinten áll. Fontos tényező az erősödő globalizáció is: A hagyományos nyugati piacok mellett óriási új gazdaságok formálódnak - Kína, India, Oroszország - , amelyek képesek az egész világgazdaságra dinamizáló hatást gyakorolni.

Forrás: MTI

Az egyesülések és felvásárlások iparáganként máshogyan érintik a piaci versenyt. Az energetikában sokszor nemzeti érdekekre hivatkozva ellenzik vagy akadályozzák meg a felvásárlásokat; miközben például a bankrendszerben még a nagyobb volumenű felvásárlások sem okozhatnak komoly versenykorlátozó hatást - mondja Seres Béla. Vagyis iparági jellegzetességek szabják meg, hogy a fúziónak milyen jellegű hatásaival kell számolni. A fő kérdés az, hogy az egyes esetekben fogyasztói szempontból mi az előnyös. A fúziók és felvásárlások kivitelezése is egy külön szakma, bár sok vállalatvezető nem fordít kellő figyelmet sem az akvizíciós lehetőségek feltárására, sem az egyes tranzakciók kivitelezésére, sem pedig a cégek integrációjára, ezért az ügyleteknek körülbelül a fele kudarccal végződik - tette hozzá a szakértő, aki egyébként úgy látja, hogy a trend egyelőre nem fog lassulni.

Tetőzés?

A KPMG nemzetközi tanácsadó cég szerint viszont a világszerte a felvásárlásokban és fúziókban érintett cégek száma tetőzhet 2007-ben, majd jelentősen csökkenni fog más befektetési formák javára. Az elkövetkező években kevesebb, de nagyobb értékű tranzakciók várhatók. A cég szerint továbbá, a vevők egyre nehezebben fogják tudni előteremteni az ilyen alkuk során elvárt felárat, prémiumot. A KPMG - a Thomsontól némileg eltérően - úgy számol, hogy idén az első félévben globálisan 2800 milliárd dollár értékben köttettek ilyen üzletek, szerintük ez 51 százalékos emelkedés 2006 hasonló időszakához képest. Az is valószínű, hogy a fúziók és felvásárlások rekord növekedését hozó hajtóerő nem tartható fenn, fogalmaz a KPMG.

Forrás: [origo]

A világ nagy térségei közül Európa kilátásai a legjobbak a fúziós és felvásárlási aktivitást illetően, míg Ázsia tűnik ilyen szempontból a leggyengébbnek. A legjobb kilátású szektorok: az európai közszolgáltatások, az észak-amerikai alapanyagok piaca, az észak-amerikai olaj- és gázszektor, az európai ipar és az európai szolgáltatások.

Nagy ügyletek 2007-ben a teljesség igénye nélkül

- a brit Royal Bank of Scotland és partnerei 95 milliárd dollárt ajánlottak az ABN Amro Bankért

- a brit Barclay's 86 milliárd dollárt ajánlott szintén az ABN Amro Bankért

- az észak-amerikai Alcoa alumíniumipari cég 27 milliárd dollárt ajánlott a kanadai Alcan cégért

- a Kohlberg Kravis Roberts 11 milliárd fontos ajánlatot tett a brit Boots vegyipari cégre

- Hilton: 26 milliárd dolláros ajánlat az észak-amerikai Blackstone vagyonkezelőtől

- a Kraft 5,3 milliárd eurós ajánlatot tett a Danone-ra

- a Thomson-vállalatcsoport 8,7 milliárd fontos ajánlatot tett a Reuters hírügynökségre

- 4 milliárd dollárért a brit FirstGroup buszvállalaté lett az észak-amerikai Greyhound

- az olasz Unicredit bank 22 milliárd euróért felvásárolta kisebb riválisát, a Capitaliát

- a francia Pinault-Printemps-Redoute luxuscsoport 5,3 milliárd eurós ajánlata a német Puma sportszergyártóra

- az indiai acélipari óriás Tata 6 milliárd fontot ajánlott a brit-holland Corusra; a szintén indiai acélgyár, az Arcelor-Mittal 4,5 milliárd dollárt ajánlott az amerikai AK Steelre

- az angol-ausztrál Rio Tinto bányavállalat 38,1 milliárd dollárt ajánlott a kanadai Alcan alumíniumipari csoportért

- a katari Delta Two befektetési alap megvenné a brit Sainsburry's csemegeüzlet-hálózatot 12 milliárd fontért