Az érdeklődés a várakozásoknak megfelelően igen nagy. Számolunk azzal, hogy a szabályzatban rögzített követelmények teljesítése után már a közeljövőben legalább 25 cég fog üzletelni a tőzsdén - mondta David Kucera.
A Cseh Energetikai Művek (CEZ), amely a Prazská Energetika céggel együtt elsőként írt alá szerződést a tőzsdével, megerősítette: a prágai energiatőzsdén kívánja eladni az általa megtermelt áram mintegy 40 százalékát. A CEZ lesz a Prágai Energiatőzsde legnagyobb szereplője.
A cseh kormány, ahogy azt korábban Martin Ríman ipari és kereskedelmi miniszter elmondta, azt reméli az újonnan létrehozott energiatőzsdétől, hogy átláthatóbb lesz az áram árának meghatározása, és megtorpan az utóbbi időben aránylag gyors áremelkedés.
Szakértők szerint azonban a kormány várakozása hosszabb távon nem reális, mert a cseh áramtermelés a közeljövőben már nem lesz képes kielégíteni az egyre növekvő keresletet, és a jelenleg áramot exportáló országban 2012 körül áramhiány léphet fel, áramimportra lehet szükség. A cseh áramelosztó hálózatot üzemeltető CEPS állami cég éppen erre való tekintettel a napokban bejelentette: megerősíti keleti hálózatát, mert a térségben egyedül csak Oroszországból vagy Ukrajnából van reális esély árambehozatalra.
Petr Koblic, a tőzsdekamara elnöke a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilapnak nyilatkozva azt mondta: a lehetséges spekulációs áramexport megakadályozása érdekében az első időszakban kétéves - 2008 és 2009 - kontraktusokban fognak üzletelni a jövő évi árammal, de csak a 2009-es áralakítás szabad, ugyanis a jövő évre az áram egy magawattórájának értékét a tőzsde 50,42 euróban rögzítette. Ez élénk vitákat váltott ki, a rögzítést megvizsgálja az Európai Bizottság és a versenyfelügyelet, valamint a cseh versenyhivatal is. Számos vélemény szerint az árrögzítés ellentétes az európai uniós versenyszabályokkal. Az árat a német és az osztrák árampiac szerint rögzítették.
A Prágai Energiatőzsde az elképzelések szerint augusztus 27-től működik majd szokásos, szabványos rendszerben, és akkortól havi, negyedéves, féléves és éves áramkontraktusokkal is lehet majd üzletelni.
A Prágai Energiatőzsde az első ilyen jellegű intézmény a volt szocialista országokban. Cseh energiacégeken kívül néhány külföldi energiacsoport - például a német RWE és az E.On - is jelezte érdeklődését a tőzsde iránt. Bár a prágai tőzsde eleinte csak árammal üzletel, a szakértők nem zárják ki, hogy a későbbiek folyamán a földgáz is a piacra kerül.
A Magyar Áramtőzsde előreláthatólag az év végén vagy a jövő év elején kezdi meg működését.
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) leányvállalata, a Mavir májusban előtársaságot hozott létre HUPX (Hungarian Power Exchange) néven az áramtőzsde megszervezésére azért, hogy a piaci szereplők - akik egyébként havi és éves szerződésben vannak egymással - a napi feleslegeiket, illetve többletigényüket kielégíthessék.