A vezérigazgató hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: a Mol tervezi azt is, hogy a lehetőségek függvényében 2008-tól a nettó nyereséghez viszonyítva 40 százalékra növeli az osztalékfizetési rátát.
Mosonyi György elmondta: a Mol éves szinten a meglévő portfólió segítségével, akvizíciók nélkül is eléri azt, hogy a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti (EBITDA) eredménye 2011-ig évente átlagosan 6,5 százalékkal nőjön. Négy év múlva a Mol EBITDA-ja a tervek szerint eléri a 2,9 milliárd dollárt.
A feldolgozás és kereskedelem szegmensben a Mol éves átlagos 5 százalékos EBITDA növekedéssel számol, így 2011-re 1,42 milliárd dollár EBITDA elérését célozza meg. A Dunai Finomítóban megvalósítandó hidrokrakk projekt évente körülbelül 150 millió dollárral javítja az EBITDA-t 2011-től. A projekt eredményeként a Mol-csoport dízelolajat állít elő, a feldolgozókapacitás 15 millió tonnára bővül, olyan piaci környezetben, amikor a következő négy évben várhatóan 7-8 százalékkal nő a gázolaj iránti kereslet.
A kutatás-termelés szegmensben a Mol éves átlagos szinten 6,6 százalékos EBITDA-növekedést, valamint 2011-re 1,03 milliárd dollár EBITDA elérését tervezi, naponta 110 ezer hordó szintet meghaladó termelés alapul vételével.
A petrolkémia szegmensben a Mol 8 százalék feletti éves átlagos EBITDA növekedést céloz meg, 2011-re elérve a 300 millió dollárt. A közlemény szerint a TVK és a Slovnaft petrolkémiai tevékenységének egyesítése tovább javítja a költséghatékony működést.
A gázszegmensben a Mol legalább 10 százalékos éves átlagos EBITDA- növekedést céloz meg 2011-ig, így az eredmény 2011-ben meghaladja a 340 millió dollárt. A nemzetközi gáztranzit-üzlet várhatóan megkétszereződik 2011-ig a magyar-horvát és a magyar-román vezetékek összekötésének következtében.
A Mol jelentős eredménytöbbletet lát a stratégiai és kereskedelmi gáztárolásban: az első gáztároló 2010-től kezdi meg működését.
A Mol előreláthatólag 5,3 milliárd dollárt ruház be 2007 és 2010 között.
Sajátrészvény-visszavásárlási program
A Mol megbízást adott az ING Banknak és az OTP-nek további Mol-részvények vásárlására, és az igazgatóságnak szándékában áll felhatalmazást kérni a részvényesektől a következő közgyűlésen a saját részvények bevonására - jelentette be a Mol az igazgatóság döntését hétfőn a BÉT honlapján.
A részvény-visszavásárlási programról Mosonyi György elmondta: a társaság a készpénzét akvizíciókra akarta fordítani, mivel azonban ezt az összeget nem tudták vásárlásra költeni, úgy döntöttek, hogy részvényeket vesznek. A visszavásárlás nem öncélú: egyrészt megnehezíti a felvásárlási kísérletet és értéket teremt a részvényeseknek azáltal, hogy visszajuttatják nekik a felesleges készpénzt.
Mosonyi György elmondta: az OMV-től érkezett felvásárlási megkeresést az igazgatóság egyhangúan visszautasította, jóllehet az osztrákok az kérték, hogy támogassák azt. Hozzátette: azért utasították el, mert az akvizíció nem teremtene értéket a Mol részvényeseinek, nem szolgálná a Mol tulajdonosainak és dolgozóinak az érdekét.
A levél további tartalmával kapcsolatban Mosonyi György elmondta: mivel nem ők írták, az OMV-től kell további felvilágosítást kérni. Kérdésekre válaszolva közölte: a OMV-levél dátuma június 25., s egyértelműen felvásárlásról van szó benne, ellentétben azzal, amit az OMV először kommunikált. A Mol hétfőn reggel küldött nemleges választ.
Hozzátette: tudomása szerint a ma napig nincs bejegyezve részvénykönyvbe az OMV legutóbbi 8,6 százalékos részvényszerzése.
Az osztrák OMV hétfői bejelentése szerint június 25-i levelük a Mol vezetésének nem tartalmazott hivatalos átvételi ajánlatot - reagált az OMV szóvivője.
Thomas Hümer szóvivő elmondta: a levél tartalmazott utalásokat arra vonatkozólag, hogy a két cég együttesen hogyan készülhet fel a jövőbeni közép-európai ágazati konszolidációra, de nem tartalmazott semmiféle hivatalos, vagy konkrét ajánlatot.
A levélben az OMV párbeszédre szólít fel a Mollal és ez az ajánlat - "a strukturált tárgyalások" az együttműködés lehetséges formáiról - továbbra is nyitott, mondta a szóvivő az APA hírügynökségnek.
A saját részvények bevonásával kapcsolatban Mosonyi György elmondta: a következő közgyűlésen kérnek felhatalmazást ezek bevonására. Részben azért, mert a részvények flexibilitást adnak a Molnak, hiszen akvizíció esetén a készpénz mellett ezekkel is fizethet. Mosonyi György közölte: nem terveznek rendkívüli közgyűlést, az előterjesztést a jövő évi rendes közgyűlésen teszik meg.
A vezérigazgató megerősítette: a feldolgozásban és a kitermelésben sem mondott le a Mol a további akvizíciókról, s érdeklődik a szerbiai privatizáció iránt is. Hozzátette: akvizíciókkal a tervezett 2,9 milliárd dolláros eredmény is elérhető, s ebben nagyon bíznak a Mol vezetői.
A saját részvények vásárlásáról Mosonyi György közölte: ez törvényes és transzparens akció, ezért szerinte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálata inkább arra irányul, hogy az OMV által bejelentett vételt milyen célból, ki kezdeményezte és hogyan történt.
Elmondta azt is: a Molnak nincs OMV-részvénye, jobb befektetési lehetőségei vannak, semmint, hogy ilyen értékpapírokat venne. Az INA befektetésekkel kapcsolatban pedig közölte: jó, stratégiai befektetésnek tartják, és semmiképpen nem akarják eladni részesedésüket.
Mosonyi György kérdésre válaszolva elmondta: az egyesülést azért sem támogatják, mert ha megtörténne, akkor Brüsszel és a versenyhatóságok elő fogják írni az új cég feldarabolását, s ez több hátránnyal járna, mint előnnyel. Hiányzik az ipari logika az OMV részéről, miközben nagy kockázatokat vállalna a két cég az egyesüléssel - tette hozzá.