Nem először harcol a Mol osztrákokkal

Nem először zajlik ellenséges felvásárlási kísérlet Magyarországon. Hét évvel ezelőtt ugyanis már történt ilyen, amikor orosz-osztrák befektetők vették meg a BorsodChemet, az igazi célpontot azonban a Mol elvitte az orruk elől.

Közel hét éve, 2000. szeptember 7-én egy ír bejegyzésű cég képviselői jelentek meg a kazincbarcikai székhelyű BorsodChem vegyipari vállalatnál, hogy bejegyeztessék 24,8 százalékos részesedésüket. Az ír székhellyel rendelkező Milfordról azonban hamar kiderült, hogy az akkor még a Gazprom érdekeltségébe tartozó Magyarországon működő Általános Értékforgalmi Bankhoz (ÁÉB) köthető. A céget akkor a BorsodChem vezetése ellenséges felvásárlónak nevezte, ami nem is volt csoda, hiszen semmiképpen sem volt kedvező számukra, hogy az offshore cég a vezetőséggel kapcsolatot sem keresve, személycserékre hívott össze rendkívüli közgyűlést.

A vezetőváltás a 2001. január 24-i közgyűlésen meg is történt. Az orosz tulajdonosokkal egy időben feltűnt osztrák befektetői kör ugyanis ott már együtt szavazott, és ezzel vették át a BorsodChem irányítását. A rendkívüli közgyűlésen megjelent, 78,3 százalékot képviselő tulajdonos közül az együtt szavazó osztrák CE Oil and Gas, az orosz MDM bank, a CIB Bank (a CIB a Milfordtól vette meg a csomagot, és a szintén Gazprom leányának a Sziburnak adta el), az osztrák Vienna Capital Partners (a VCP a CE Oil and Gas tulajdonosa) mintegy 64 százalékos többséggel rendelkezett.

A BorsodChem Rt. új igazgatósága szétválasztotta az elnök-vezérigazgatói posztot, és az új elnöknek az osztrák CE Oil and Gas vezérigazgatóját, Georg Stahlt választotta meg. Heinrich Georg Stahl, a BC új elnöke az OMV igazgatótanácsának tagja volt 1997-1999 között. (Az OMV által most megvett 8,6 százalékos Mol-csomagból 6,2 százalék az ÁÉB-VCP útvonalon jutott el az osztrák olajcéghez.)

A BorosodChem fő tulajdonosa 2001 végére a CE Oil and Gas lett, miután a részvénykönyvbe 2001. október 16-án bejegyezték 59,3 százalékos tulajdonát. Az osztrák cég egy eredményes nyilvános vételi ajánlat révén növelte befolyását a BorsodChemben a korábbi 16,06 százalékról. A magyar pénzügyi felügyelet egyébként már 2000 októberétől vizsgálta a tulajdonszerzéseket, és akkori piaci hírek szerint ez is közrejátszott abban, hogy végül az osztrákok tettek ajánlatot. A részvények árfolyamát egyébként negatívan befolyásolták a sorozatos botrányok.

A részvény árfolyamát megviselte a harc

Az üggyel egyébként az akkori magyar kormány is foglalkozott. A 2001. január végi kormányülésen is szó volt róla, ami után az akkor szóvivő Borókai Gábor azt mondta: a BorsodChem részvényvásárlásoknál felmerülhetett annak gyanúja, hogy pénzmosás történt, mivel a közvetítő cégek tőkéjükhöz képest példátlanul nagy pénzt folyattak át a számlájukon.

Borókai Gábor hozzátette: a felügyelet elnökének beszámolója alapján tisztességtelen piaci magatartás miatt perli be a pénzügyi felügyelet a 24,8 százalékos tulajdonrészt vásárló CIB Bankot.

A kormányszóvivő kifejtette, hogy a BorsodChem körül lezajlott részvényvásárlások átláthatatlanok, ezért vizsgálódik a felügyelet. Borókai azt is hozzátette: a kormány nem vizsgálja, milyen nemzetiségű tőke érkezik a magyar piacra, de fontosnak tartja az átláthatóságot.

Akkoriban egyébként az orosz vállalatok már kerestek felvásárlási célpontokat, az pedig szinte természetesnek tekinthető, hogy Magyarország potenciális célpont. A BorsodChem felvásárlásával ráadásul két legyet akartak ütni egy csapásra. A kazincbarcikai cég ugyanis 28,5 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett a Tiszai Vegyi Kombinátban (TVK), amelyet a számára fontos etilén szállítás biztosítása érdekében szerzett meg. A fő kincs egyébként szakértők szerint a Gazprom számára is a TVK lett volna, sőt ezt egy akkori nyilatkozatban el is ismerték.

Az orosz Szibur vegyipari vállalat akkori elnöke, Jakov Goldovszkij ugyanis azt nyilatkozta, hogy a Gazprom egyesíteni kívánja két magyarországi érdekeltségét, a BorsodChemet és annak fő alapanyag-szállítóját, a TVK-t. Goldovszkij kijelentette, hogy a javaslatról a Szibur tárgyalni akar a Mollal, amelyet szoros kapcsolatok fűznek mind a BorsodChemhez, mind a TVK-hoz. Mosonyi György, a Mol vezérigazgatója erre akkor úgy reagált, hogy nincs tudomása arról, hogy az orosz cég egyesítési javaslatát ismertette volna a Mollal. Arra a kérdésre, hogy a Mol készen állna-e egy ilyen tárgyalásra, Mosonyi kijelentette: - Túlságosan korai lenne erről beszélni. A kérdés soha nem merült fel.

Mindenesetre a BorsodChem osztrák tulajdonosai végül a TVK-t nem tudták megszerezni, annak ugyanis több mint 50 százalékát a Mol vásárolta fel. Ebben egyébként az is nagy segítségükre volt, hogy a BorsodChem igazgatósága még a tulajdonváltás előtt gyorsan úgy szabadult meg a TVK csomagjától, hogy az gyakorlatilag a Mol kezébe került. A Mol egyébként az akkori felvásárlási harcot most februárban zárta le, miután megvette a CE Oil and Gas 31,56 százalékos TVK részvénycsomagját. Az osztrákok egyébként végig tagadták, hogy lett volna bármilyen megállapodásuk az orosz féllel.