A második negyedévben hirtelen a korábbi duplájára, 13 százalék közelébe ugrott a bankok által külön figyelendőnek minősített lakossági hitelek aránya. Ez a legenyhébb minősítési kategória: azt jelzi, ha az ügyfél egy-két részlettel elmarad, későn fizet - írja a Népszabadság.
Az első féléves adatok azt jelzik, hogy a megszorításoknak, a nettó jövedelem csökkenésének hatására a lakosság nem menekül fejvesztve a hitelekbe. Arról azonban nincs szó, hogy kevesebb kölcsönt vennének fel a magyarok, mint korábban. A második negyedévben újabb rekordot döntött a háztartások hitelfelvétele, de a bővülés üteme jelentősen lassult.
Az MNB adatai szerint a második negyedévben nettó 382 milliárd forint hitelt vettek fel a háztartások. A hazai deviza erősödése miatt ugyanis több mint 85 milliárd forinttal csökkent a magyar valutában kimutatott tartozás. A valutaárfolyamok mozgása most már tényleg igen érzékenyen érinti a lakosságot: a kölcsönöknek immáron 47 százaléka devizahitel. Az új szerződések döntő többségében is külföldi valutában adósodnak el: a 382 milliárdos második negyedévi nettó hitelfelvételből 366,1 milliárd devizaalapú kölcsön volt.