Százmilliókat ad Brüsszel az ukrán mezőgazdasági megavállalatoknak

Hatalmas csirketenyésztő üzemek működnek Ukrajnában, az egyik legnagyobb baromfivállalat terjeszkedése lehetetlen lett volna az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatása nélkül.

Hogyan öli meg az EU a gazdákat az ukrán csirkekirálynak nyújtott több millió dolláros támogatással? 

- teszi fel a kérdést a holland tényfeltáró portál nyomán a bennfentes.net.
A legnagyobb csirkefeldolgozó ukrán cég, az MHP európai támogatással olyan piaci erővel rendelkező csirkehús-birodalmat épített ki, amitől az uniós gazdák is szenvednek. Most, hogy Brüsszel készen áll egy újabb támogatásra, egyre nagyobb a visszhang:

 Egy kis csoport meggazdagszik a mítoszból, hogy Ukrajna eteti a világot.

Az Európai Unió egy maroknyi ukrán nagyvállalatnak kedvez, több százezer kisebb gazdálkodó kárára. Az EU által nyújtott kölcsönök például lehetővé tették, hogy az ukrán MHP csirketenyésztő vállalat Luxemburg területének megfelelő területet lefedő és hetente nyolcmillió vágott brojlercsirkét forgalmazó konszernné nőjön.

Een handvol gigantische Oekraïense kippenbedrijven wordt met subsidies en leningen voorgetrokken door de Europese Unie. Honderdduizenden kleinere boeren hebben daardoor het nakijken, waaronder ook veel Nederlandse. https://t.co/aPGGEfZtmU

— Follow the Money (@FTM_nl) July 18, 2024

A hagyományos gazdák kénytelenek bérbe adni vagy eladni földjeiket az MHP-nak. A helyi lakosoknak kellemetlenséget okoznak az ipari tevékenységek: a föld, a levegő és a víz szennyezése veszélyezteti életmódjukat.

Az EU-ban a csirketenyésztők is szenvednek az MHP óriási mérete miatt. Nagy mennyiségű húst hoz forgalomba, de - véleményük szerint - kevésbé szigorúan ellenőrzik az állatbarát és környezetvédelmi európai szabályok betartását.

Az ukránok egy része attól tart, hogy a jelenlegi uniós politika túlságosan a nagyüzemi és nem fenntartható mezőgazdaságra összpontosít, ami végső soron az Európai Unióhoz való csatlakozás akadályává válik. 

A Kijevtől ötórányi autóútra délre fekvő Vinnyica tartományban hatalmas méretű baromfifarm található. A farm - Myronivsky Hliboproduct, röviden MHP - több szigorúan őrzött, szögesdróttal elkerített tenyésztelepből áll, tucatnyi fehérre festett barakkal. 

Ezek a barakkok mind tele vannak brojlercsirkékkel, amelyek közül hetente több mint nyolcmillió megy vágóhídra. 

A tenyésztelepek között hatalmas napraforgó-, és kukoricaföldek. az MHP összesen 351 600 hektár földet bérel a helyi gazdáktól csirketakarmány termesztésére. Az építőanyagokat, takarmányt és csirkéket szállító teherautók a hét minden napján végigszáguldanak Vinnyica szűk megyei útjain. 

Az MHP alapítójának/tulajdonosának vagyonát 1,1 milliárd euróra becsülik.

Attól a pillanattól kezdve, hogy a vállalat 2010-ben letelepedett itt, látványosan növekedett. Az oroszországi invázió után Európa legnagyobb baromfitenyésztőjévé nőtte ki magát - részben az EU-ba irányuló exportnak köszönhetően. Az alapító és tulajdonos Jurij Kosiuk vagyonát több mint 1,1 milliárd euróra becsülik.

Az MHP terjeszkedése lehetetlen lett volna az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatása nélkül.

Ez a londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési bank, amelynek az Európai Unió és mind a 27 tagállam részvényese, 2014 óta több százmillióval támogatta az ukrán mezőgazdasági ágazatot, amelynek nagy része megavállalatoknál kötött ki. A különböző digitális térképszolgáltatók, mint a Google Maps, a Bing Maps, vagy az orosz Yandex más-más időpontokban készült műholdas felvételeket használnak. Ezeken is egyértelműen látszik, hogy Kholodivka és Vaszilivka között 4 csirkegyár azonosítható, és 2 épülőfélben a GMaps 2024-es képei alapján.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírása (2014) után számos mezőgazdasági termékre kivetett importvám megszűnt. Ukrajna például azóta évente legfeljebb 20 ezer tonna csirkefilét exportálhat vámmentesen az EU-ba.  Mivel ez a korlátozás nem vonatkozott a csontos húsra, az MHP Veenendaalban nyitott egy fióktelepet, hogy a csirkehúsokat filévé vágja és Hollandiából továbbértékesítse.

Az EU csirketermelői dühösen reagáltak. Ezért 2019-ben Brüsszel 50 ezer tonnával bővítette az ukrán baromfitermékek teljes exportkvótáját: ezzel az MHP exportját is szabályozni lehetett. 

Az orosz támadást követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a mezőgazdasági termékekre kivetett importvámok ideiglenes eltörlésével támogatja Ukrajna gazdaságát. Az európai gazdák tiltakozásának hatására 2024 áprilisában felső határértéket állapítottak meg az "érzékeny mezőgazdasági termékekre", például a csirkehúsra, a tojásra, a cukorra, a kukoricára és a mézre. Ezek közül Ukrajna a 2021 vége és 2023 vége közötti időszakban nem exportálhat többet az átlagosnál. Ha ezt a határt túllépik, a vámok automatikusan újra érvénybe lépnek.

A lehető legolcsóbb működés érdekében a csoport a teljes termelési láncát ide integrálta. Saját szupermarketláncot üzemeltet, van egy kampusza a vendégmunkások számára és saját buszvállalatot működtet. Minden húst maga vág le és dolgoz fel, a maradványokat pedig egy nagy krematóriumban égeti el. 

Vinnyica lakosai évek óta panaszkodnak a szagterhelésre, a veszélyes közlekedési helyzetekre és a házaikban a véget nem érő kamionforgalom miatt keletkező károkra. Többek között a talajvízszennyezés és a vegyszeres növényvédő szerek használata miatt is aggódnak.
Az ukrán mezőgazdaság sok pénzt hoz

Az 1991-es függetlenséget követően a szovjet korabeli kolhozokat feldarabolták és szétosztották a kisgazdák között. A következő években ügyes, jó kapcsolatokkal rendelkező üzletembereknek több százezer bérleti szerződés megkötésével sikerült összevonni ezeket a foltokat.

Így jöttek létre azok az óriás konglomerátumok, amelyek ma uralják az ukrán mezőgazdaságot. 

Az Európai Bizottság adatai szerint az összes mezőgazdasági terület negyede mindössze 70 óriásvállalat tulajdonában van. Ezek közül a legnagyobbak székhelye adóparadicsomokban található: a Kernel gabonavállalat (2020-ig 507 611 hektár) Luxemburgban, az Ukrlandfarming (531 306 hektár), az NCH Capital amerikai befektetési cég (350 400 hektár) és az MHP Cipruson.

Ezzel szemben a becslések szerint 900 ezer kisbirtokos gazdálkodó van. Ők abból élnek, hogy gabonát, burgonyát, gyümölcsöt és tejtermékeket értékesítenek a helyi piacokon és közvetítőknek. Az Európai Bizottság jelentése (2020) szerint ők biztosítják a legtöbb vidéki munkahelyet, és kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság szempontjából. Fejlettségi szintjük azonban továbbra is "rendkívül alacsony" - közel negyedük a létminimum alatt él.

Mégis a nagyok azok, akik mindig számíthatnak az Európából érkező milliós támogatásokra

Hatalmas hiteleket kapnak a megavállalatok

Van olyan cég, amely százmillió dolláros kölcsönt kapott a Nemzetközi Fejlesztési Banktól (EBRD) és 250 millió eurót az Európai Beruházási Banktól (EIB), hogy növelje gabonatárolási kapacitását. 

Az MHP baromfiipari csoport először 2010-ben vett fel 65 millió dollárt a Nemzetközi Fejlesztési Banktól; 2013-ban további 100 millió dollárt földterület és berendezések vásárlására; 2015-ben pedig újabb 85 millió dollárt. Az EBRD klímaalapjából a csoport 2017-ben 26 millió eurót kapott egy biogázüzem építésére.

Az MHP többek között a Rabobanktól (több mint 26 millió) és az Európai Beruházási Banktól (85 millió) is komoly kölcsönöket vett fel. Ugyan három vinnyicai falu 2018-ban az EBRD panaszirodájához fordult, ám három évig tartó tárgyalássorozat után2021-ben megszüntették ezt az eljárást. 

A hivatalos panaszbejelentés többek között leírja, hogy az állandó, nagy teherautó-forgalom miatt károsodtak a házak; félő, hogy víz-, levegő- és talajszennyezés következik be; és kimerül a talajvíz, amelytől sok falu függ. 

Új támogatási csomag

Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság egy teljesen új támogatási csomagon dolgozott az ukrán gazdaság számára. 
Ez az úgynevezett "Ukrajna-eszköz" 50 milliárd eurós készpénzzel rendelkezik, többek között a kormány működésének fenntartására, a köztisztviselők bérének kifizetésére, az egészségügyi ágazat támogatására és a nemzeti költségvetésben lévő lyukak betömésére. Ebből az összegből 7 milliárdot a magánszektorban történő beruházásokra szánnak.

Mivel a Bizottság nem tud hitelt nyújtani, ezért a pénzt az Európai Beruházási Bank és az EBRD fogja szétosztani.

Ez azonban korántsem tetszik mindenkinek.

Az Európai Bizottság idén júniusban Berlinben jelentette be, hogy az ukrajnai eszköz első 1,4 milliárdját hogyan fogják elosztani. Ennek jelentős részét az Oroszország által súlyosan megrongált energiaellátás helyreállítására szánják. 

A kis- és középvállalkozások több százmillió eurót kapnak - főként garanciák és támogatások révén, amelyek célja a magánszektor beruházásainak elcsábítása. Az MHP-hoz hasonló konglomerátumoknak évek óta nyújtott milliókhoz képest a kkv-k támogatása eltörpül - állapítja meg a Bankwatch. 

A holland tényfeltáró portál számára az EBRD sem tisztázta ezt. Egy szóvivő hangsúlyozta, hogy a bank minden finanszírozási projektről konzultál az Európai Bizottsággal. 

Az MHP pedig addig nem kívánt nyilatkozni, amíg a banknál folyamatban lévő eljárások nem zárulnak le.