Élelmiszerárak tartják magasan az inflációt

A harmadik negyedévben folytatódott a nagyon lassú gazdasági növekedés. Az exportorientált ipar termelése júliusban is gyorsan bővült, és folytatódott a belföldi keresletre termelő építőipar és kereskedelem visszaesése is. A kőolaj és a mezőgazdasági termékek növekvő világpiaci ára nehezíti az infláció csökkenését - áll a GKI Gazdaságkutatónak az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

A gazdasági növekedés üteme a második negyedévben nagyon lelassult, mindössze 1,2 százalékos volt, s ebben a nyári hónapokban feltehetőleg nem történt lényeges változás - olvasható a jelentésben.

A kedvezőtlen időjárás miatt jelentősen mérséklődött a mezőgazdasági termelés. A kalászosok idei termése 9 százalékkal maradt el a tavalyitól, a kukorica esetében még nagyobb visszaesés valószínű. A termelők pozíciója azonban a mezőgazdasági árak emelkedése miatt nem rossz. Az építőiparban az állami építési beruházások tavalyi, választások előtti megugrása utáni visszaesés most júliusban 14 százalékos zuhanással valószínűleg mélypontját érte el.

A kiskereskedelmi forgalom az első negyedévi minimális növekedés után a második negyedévben 3 százalékkal, júliusban 4,2 százalékkal csökkent. A legdinamikusabb ágazat az ipar, igaz, ez szinte kizárólag a kivitelnek köszönhető. Júliusban csaknem 25 százalékkal emelkedett az ipari kivitel, a belföldi értékesítés dinamikája pedig csak 2 százalék volt. A járműgyártás a kül- és belpiacon is növelni tudta értékesítését. A beruházások színvonala 2007 első félévében stagnált, a feldolgozóiparé azonban egyharmadával növekedett.

Túl a csúcson az infláció

Az infláció túl van a csúcsponton, s szeptembertől erőteljesen mérséklődik. Ugyanakkor a mezőgazdasági árak - részben a kedvezőtlen időjárás okozta rossz hazai termés, részben a mezőgazdasági termékek energetikai hasznosítása és a gyorsan növekvő ázsiai fogyasztás okozta világpiaci keresletnövekedés következtében - fékezik ezt a folyamatot. Így az év egészében 7,5 százalékos, az év végén 5,5 százalék közelébe érő infláció várható.

A nominális bruttó keresetek júliusban 10 százalékkal emelkedtek. A költségvetési szektorban a 13. havi fizetés felének terhére már júniustól kifizetett külön juttatás hatására júliusban már több mint 9 százalékos volt a bérdinamika, az üzleti szférában viszont némi lassulás történt. A versenyszektorban azonban eddig több mint 10 százalékos - vagyis az OÉT-megállapodás felső határánál is gyorsabb - volt a bérnövekedés. Ez részben a foglalkoztatás, illetve bérezés tavaly szeptemberben lendületet kapott fehéredéséből fakadt.

Jelentősen csökkennak a reálbérek

Miközben tehát a költségvetési szektorban a következő hónapokban az első félévinél gyorsabb, az üzleti szférában lassúbb keresetemelkedésre lehet számítani. Az év egészében több mint 4 százalékos, a fehéredés hatását is figyelembe véve mintegy 6 százalékos reálbércsökkenés várható. A munkanélküliség idén eddig kisebb a tavalyinál, az év végére azonban - részben szezonális okok, részben a például a pedagógusok körében várható elbocsátások hatására - a tavalyi szint elérése várható.

A 2006 októberétől 8 százalékos jegybanki alapkamat júniusban megkezdődött csökkentése csak szeptember végén folytatódott. Idén - az infláció esésével párhuzamosan, figyelemmel a dollárkamatok csökkentésére, az erős forintra és a belföldi kereslet gyengeségére - a jelenleg 7,5 százalékos alapkamat további mérséklése várható, így az az év végére 7 százalék körül, esetleg ez alatt lehet. A forint augusztusban gyengült, majd szeptemberben erősödött, s éves átlagban az első nyolc hónap átlagának is megfelelő 250 forint/euró körüli árfolyam valószínű. Az államháztartás hiánya az EU módszertana szerint a GDP körülbelül 6 százaléka lesz, vagyis még mindig nagyon magas, de kisebb a konvergenciaprogramban előirányzottnál.