Lassul a növekedés az euróövezetben

Az euróövezetben a GDP a második negyedévben 0,3 százalékkal volt nagyobb, mint az első negyedévben, és 2,5 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit - közölték az EU statisztikai hivatalában kedden, második becslésként, megerősítve az augusztus 14-én közölt első becslést. A lakossági fogyasztás képtelen pótolni a többi forrás ütemvesztését.

A lassulást az okozta, hogy az EKB kamatemeléseinek és a világpiaci kereslet lanyhulásának következményei már megmutatkoznak a beruházások és az export növekedési ütemének gyengülésében, és az erőtlen lakossági fogyasztás továbbra sem pótolja a többi forrás ütemvesztését - közölték az EU statisztikai hivatalában kedden. A második becslés megerősíti az augusztus 14-én közölt elsőt.

Az első negyedévben 0,7 százalékos negyedévi és 3,2 százalékos éves GDP-növekedést mértek a keddi felülvizsgálat szerint. A tavalyi utolsó negyedben negyedévről negyedévre 0,9 százalékos, éves összehasonlításban 3,3 százalékos volt a növekedés üteme. Tavaly egész évben az euróövezetben átlagosan 2,7 százalékos volt gazdasági növekedés.

Az Európai Bizottság kedden azt jósolta, hogy a gazdasági növekedés negyedévről negyedévre 0,3-0,8 százalékos lesz a mostani harmadik negyedévben. Az utolsó negyedévre 0,2-0,8 százalékos növekedést vár, a jövő évi első negyedre 0,2-0,9 százalék közöttit. Mindhárom előrejelzés azonos az augusztusival.

A három legnagyobb euróövezeti gazdaság közül a német növekedésének üteme 0,3 százalékra lassult az első negyedévi 0,5 az EU statisztikai hivatala szerint. A francia GDP negyedévről negyedévre 0,3 százalékkal bővült. Az első negyedben 0,5 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 0,4 százalékkal nőtt. Az olasz növekedés 0,1 százalékra lassult 0,3 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 1,1 százalékról.

Az egész EU-ban az átlagos növekedés 0,5 százalékos volt a második negyedben, az első negyedévi 0,7 százalékról és a tavalyi utolsó negyedbeli 0,9 százalékról lassulva. Éves összevetésben az ütem 2,8 százalékra fogyatkozott a második negyedévi 3,3 százalékról és a tavalyi utolsó negyedévi 3,5 százalékról.

Magyarországról negyedévről negyedévre 0,2 százalékos növekedést tart nyilván az EU statisztikai hivatala az első negyedévi 0,4 százalékos és a tavalyi utolsó negyedévi 0,5 százalék után.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta ezen belül a fogyasztói kereslet heleyett az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly alig mozdult az euróövezet átlagában a 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél, és az átlagos gazdasági növekedés hatévi csúcsra gyorsult. A helyzet az idén tovább romlott.

Tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme. Éves összehasonlításban az utolsó negyedévben nominálisan 2,4 százalékosra lassult az órabérek átlagos emelkedése a harmadik negyedévi 2,7 százalékról, a második negyedévi 2,8 százalékról és az első negyedévi 2,9 százalékról. Idén az irányzat folytatódott: az első negyedben 2,3 százalékkal voltak magasabbak az órabérek, mint egy évvel azelőtt.

A vállalatok továbbra is a béreken-fizetéseken spórolnak. Ez megmutatkozik a gazdasági növekedés forrásaiban is. A lakossági fogyasztás növekedése igen alacsony szintről tovább lassult az év fordulóján, és azóta lényegében stagnál, a második negyedben 1,5 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt, az első negyedévi 1,4 százalékos és a tavalyi utolsó negyedévi 2,1 százalékos éves többlet után.

Most már - az EKB kamatemelései nyomán - a beruházások is hozzájárultak a GDP-növekedés lassulásához. A második negyedben 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, az első negyedévben 7,4 százalékos, a tavalyi utolsó negyedben 5,9 százalékos volt az éves többlet.

A GDP-számításhoz figyelembe vett euróövezeti export a második negyedben 6,2 százalékkal, az első negyedben 6,7 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Közben az import 5,1 százalékkal, az első negyedben 5,9 százalékkal, a tavalyi utolsó negyedben 7,2 százalékkal gyarapodott.

Az Európai Bizottság május elején 2,6 százalékos átlagos gazdasági növekedést jósolt az euróövezetnek erre az évre. Februárban 2,4 százalékos GDP-növekedésre számított, novemberben még 2,1 százalékot jósolt. A 2008-ra 2,5 százalékos az előrejelzése a februárban valószínűsített 2,2 százalék helyett.

Az EKB június elején módosította előrejelzéseit. Most 2,3-2,9 százalék közötti GDP-növekedésre számít az euróövezetben az idén, a márciusban jósolt 2,1-2,9 százalék helyett. Az évi átlagos inflációt az idén 1,8-2,2 százalék között várja, gyorsabbnak a márciusban valószínűsített 1,5-2,1 százaléknál. Jövőre az előrejelzése 1,4-2,6 százalékos, ez viszont azonos a márciusi jóslattal, sőt, a jövő évre szóló GDP-növekedési előrejelzését csökkentette is, 1,8-2,8 százalékra a márciusban jósolt 1,9-2,9 százalékról.