Ha az új EU-tagok nem javítanak abszorpciós kapacitásukon, és ezért nem tudják időben lehívni a rendelkezésükre álló pénzeket, hivatkozási alapot adnak a nettó befizetőknek, akik a jövőben takarékosabb költségvetést hagynak majd jóvá - figyelmeztette az új tagokat Dalia Grybauskaite, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja, a 2006-os büdzsé zárszámadásának ismertetésekor.
Míg például a régi tagállamok a strukturális alapok rendelkezésükre álló részének 75 százalékát használták fel, addig az újak a 15,5 milliárd eurójuknak csupán 57 százalékát. Magyarország (66 százalékkal) nem áll rosszul - írja a Napi Gazdaság. Prágának csupán 46 százalékot sikerült felhasználnia, de a kohéziós alapnál már jóval szembeötlőbb a különbség. Itt Magyarországnál (23 százalék) csak Varsó teljesített rosszabbul (16 százalék). Vagyis a 8,5 milliárd eurónak több mint háromnegyede vár felhasználásra. Ezt infrastruktúrafejlesztésre lehet fordítani, például autópálya-építésre vagy környezetvédelmi nagyberuházásra.
Igaz, a pénzek elveszítése inkább a strukturális alapoknál fenyeget: a 2004-2006-os költségvetésből az úgynevezett n+2 (a tárgyévet követő második év végéig hívható le a támogatás) formula értelmében az megy vissza a közös kasszába, amit 2008 végéig nem vesznek igénybe a kedvezményezettek. A kohéziós alapoknál nincs ilyen határidő, de a politikai nyomás itt is nagy lesz.