A világ legnagyobb hitelminősítője "likviditási sebezhetőségi indexet" dolgozott ki a besorolási listáján szereplő, feltörekvő piaci szuverén adósokra. A mutató egyebek mellett az egyes gazdaságok külső likviditási helyzetét és a külső hiány finanszírozási szerkezetét összegzi kvantitatív változók alapján. Magyarországnak az S&P 0,0 ponttal "köztes" sebezhetőségi osztályzatot adott. A magyar gazdaság ezzel a sebezhetőségi lista alsó harmadának határára, a 10. helyre került, Szlovákia (0,1) és Lengyelország (0,0) után.
A lista élén, 1,3 ponttal Lettország áll, utána sorrendben Izland (1,2), Bulgária (1,0), Törökország (0,8) és Románia (0,7) következik. A legkevésbé sebezhető gazdaságnak Oroszországot tartja a hitelminősítő a vizsgált mezőnyben; az orosz gazdaság mínusz 2,0 ponttal az utolsó a listán.
A közép-európai négyek közül az S&P a cseh gazdaságot minősítette a legkevésbé veszélyeztetettnek, Csehország mínusz 0,9 ponttal a 12. helyre került.
A cég várakozása szerint az európai feltörekvő szuverén adósok kockázati besorolásai ellenállónak fognak bizonyulni, és elkerülhető lesz az egy évtizede tapasztalt "kollektív zuhanás". Jóllehet a felszínen a magánszektor külső kötelezettségeinek felhalmozódása valamelyest emlékeztethet a 90-es évekbeli ázsiai folyamatokra, a mostani világban azonban az európai feltörekvő térség finanszírozása jórészt az ott érdekeltségekkel bíró nyugat-európai bankoktól érkezik.
Valószínűtlen, hogy piaci stresszhelyzetben ezek az anyaintézmények gyorsan elzárnák a hitelcsapot, mert ez saját jövedelmezőségüket is érintené, hiszen térségi - sok esetben stratégiai befektetésként kezelt - leánybankjaik fizetőképessége kerülne veszélybe.
A legtöbb forgatókönyv esetén viszonylag előrelátható - és a közvetlen külföldi befektetésekkel csaknem egyenértékű - hitelfolyósítást valószínűsít az S&P.