Túlélő és jóléti iskolák

Az iskolák többsége a túlélésért küzd, tanárokat bocsát el a megemelt kötelező óraszám miatt, a kevés kivételnek viszont pályázatokra sincs szüksége a fennmaradáshoz. A szülők pedig fizetnek, ha tudnak. Általános iskola Budapest VII. kerületében, egyházi szakiskola Zsámbékon, osztrák-magyar iskola Budán.

A VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskolában a törvény szerint 1,75 főt kellett elbocsátani az kötelező óraszámok emelésével. Hosszas gondolkodás és egyeztetés után, két pedagógustól váltak meg, helyettük viszont érkezett egy pedagógiai asszisztens, valamint egy igazgatóhelyettes. Utóbbi a tervek szerint 2008-ban megnyíló középiskolát tervezgeti, szervezgeti.

Plusz tanórát - dr Katóné Ernőné igazgatóhelyettes elmondása szerint - az itt maradó tanárok nem vállatak, hiszen eddig is rengeteg szabadidős lehetőséget nyújtottak a szakkörökkel a gyerekeknek. Gyakorlatilag szelektálni kellett a különórák közül, mert a gyerekeknek túl sok volt a tanítás utáni elfoglaltsága.

Kevesebb juttatás a pedagógusoknak

A béren kívüli juttatásokat azonban vissza kellett szorítani idén az intézményben. Az előző tanévben még évi 95 ezer forint járt fejenként, s választhatani lehetett a juttatások közül. A 2007/2008-as tanévben már csupán fejenként 5000 forintos étkezési utalványt tudnak adni a dolgozóknak havonta.

Ez az iskola volt az egyetlen a megkérdezettek közül, ahol pontos számokat mondtak a költségvetésről. Az idei évben az 54 foglalkoztatott dolgozó személyi juttatásai 141 millió forintot tesznek ki.

A dologi kiadásokra 39 millió forintot számoltak. Utóbbiban benne van tulajdonképpen az összes költség: közüzemi díjak, karbantartás, egyebek. Az étkeztetés 15,2 millió forintba kerül. Előre nem tervezett kiadásokra - például, ha a tető megrongálódik - külön keretet kell kérni az önkormányzattól. A dologi kiadásokra szánt összegből a rezsin és az étkeztetésen kívül szinte semmi nem marad. A gazdasági vezető szerint évente legfeljebb egy-két térképet vehetnek a maradékból.

Alapítványi segítség

Az iskola és az intézmény alapítványa is sokat pályázik évente. Eszközöket általában nem finanszíroznak ezek a pályázatok, inkább a szabadidős tevékenységhez - táboroztatás, programok, étkezési hozzájárulás - lehet hozzájárulást elnyerni.

A programok tehát színesek, a számítógéppark például azonban minimális. Összesen 12, meglehetősen elavult géppel rendelkezik az intézmény. Ez már az általános iskola igényét sem elégíti ki, jövőre pedig jönnek a középiskolások is. Az új gépek beszerzését a költségvetésbe sem tudják betervezni. Felhalmozási kiadásként meghatározhatják ugyan, hogy mennyit szeretnének "egyéb kiadásokra" fordítani, amit azonban megkapnak, az nem több 1-2 millió forintnál, ami ismét csak a legszükségesebbekre megy.

Többnyire maga az intézmény pályázik, akad azonban kifejezetten alapítványoknak kiírt pályázat is. Ilyen volt például az, amelyből az iskola létre tudta hozni a biobüfét. Ugyancsak pályázati pénzből készült el 2005-ben az új kert, ami egyelőre játékok nélkül várja a gyerekeket, mivel ezekre már nincs pénz.

Az alapítvány az iskolát magát nem, csak kifejezetten a tanulókat támogathatja. Az "1 százalékokból" - néhány szülő évek óta az alapítványnak ajánlja adója egy százalékát - megközelítőleg 200-300 ezer forint folyik be évente. Ezt az összeget azonban az alapítvány kizárólag az alapító okiratban foglaltakra költheti. Például tortát vehet a farsangra...

Az iskola felújítása 2007 tavaszán fejeződött be. Az erre elköltött összeg pontos nagyságát nem ismerjük, mivel az önkormányzat "intézte" az egészet - mondta el Rónafalvi Györgyné gazdasági vezető. A bútorok cseréjére kértek önkormányzati segítséget, 15 millió forintot, hogy ne csak a falak legyenek újak. Az igényelt összegbő 7 milliót kaptak meg, amiből az alsós osztályok termeit tudták csak felújítani.

A szegény gyerekek iskolája

A zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola 27 tanulóval indult, ma 480 diák jár az intézménybe - mondta az [origo]-nak Juhász Katalin Ágnes, a nővérek főnöknője. Az egyháztól megkapták az egykori katolikus leányiskolát, itt alakították ki a tanintézményt.

A kilencvenes évek elején a zsámbéki premontrei nővérek napközije adott enni a szegény fiataloknak naponta háromszor. Kezdeményezésükből alakult ki az egyházi iskola is 1996-ban. A főként hátrányos helyzetű gyerekeket fogadó, felzárkóztató, esélyteremtő jellegű intézményben egyebek mellett asztalos, lakatos, kőműves, szakács és dajka szakmát tanulhatnak a gyerekek, zömmel saját tanműhelyekben és tankonyhán.

Pedagógust nem kellett elbocsátaniuk a kötelező óraszám emelésével. A tanárok a bértábla minimuma alapján kapják a fizetésüket. Havonta 2000 forintos étkezési utalványt és 13. havi fizetést is kapnak bérenkívüli juttatás gyanánt.

Nem fedi a valóság a hivatalos rászorultságot

Az ételt a zsámbéki általános iskolai menzáról hozzák. A napközisek ingyen esznek, a szakiskolások szociális helyzetüknek megfelelően 50 vagy 100 százalékot fizetnek, legfeljebb 350-400 forintot naponta.

Juhász Ágnes szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a rászorultság megállapítása nem tükrözi a valódi helyzetet. Hivatalosan a tanulók 37 százaléka él hátrányos helyzetben, gyakorlatilag azonban 60 százalékuk rászoruló.

A rend 1993 óta üzemeltet napközit a szegény gyerekek részére. Napjainkban 75-80 gyerek kap naponta háromszor ételt. Tankönyvet, tanszert és szükséges esetben szemüveget is a rend vásárol nekik. A napközit ugyan 2007. január 1-től megszüntették arra hivatkozva, hogy nem minősülnek oktatási intézménynek, az utolsó pillanatban azonban a szociális tárca segített - természetesen csak az arra rászorulókon. Ágnes nővér szerint mindig jókor érkeztek az anyagi támogatások, idén is ezekből finanszíroznák a "maradékot".

Az intézmény az állami normatíván kívül kiegészítő támogatást kap az államtól, amit az egyházi iskolák mind megkapnak - igaz, általában késve. Juhász Ágnes elmondta, hogy fennállásuk alatt eddig kétszer sztrájkoltak. Mindkétszer azért, hogy megkapják a kötelező kiegészítő támogatást. A képzési támogatásból, pályázatokból szokták a szükséges eszközöket beszerezni.

Az iskolából évfolyamonként eddig 1-5 gyerek tanult tovább. A főnöknő a tandíj bevezetése után nem lát esélyt arra, hogy bármelyik tanulójuk felsőoktatási intézményben tanulhat tovább, mivel a tandíjat már a rend sem tudná fizetni.

Ahol nincs szükség a pályázati pénzre

A kersztény szellemiségű, alapítványi tulajdonú Osztrák-Magyar Európaiskolában szintén nem volt szükség elbocsátásokra. Nyugdíjba ment ugyanis egy napközis felügyelő, és az ő felügyeleti óráit osztották el a pedagógusok között - közölte Brückner Anikó titkárságvezető.

A magyar állampolgárságú tanárok a bértábla szerint kapják a fizetésüket, ezt az iskola kiegészíti. Ennek pontos összegéről azonban nem adtak felvilágosítást. Az iskola menzáján ingyen étkezhetnek az iskola dolgozói, ezen felüli béren kívüli támogatás nincs.

Az osztrák tanárok az osztrák oktatási minisztérium alkalmazásában állnak. Megkapják az alapfizetést, - természetesen az Ausztriában megszabottat - extra juttatás jár azért, mert külföldön vállalnak munkát és minden hónapban albérleti hozzájárulást is kapnak az osztrák államtól. Erről az összegről sem árultak el részleteket. Az [origo] tudomása szerint az osztrák tanárok akár háromszor többet is kereshetnek a magyaroknál. Utóbbiaknál ráadásul kitétel a többnyelvűség, az osztrákok többsége pedig alig beszél magyarul. Az albérleti támogatásból pedig többszobás lakást bérelhetnek Buda frekventált területein.

Az iskolában 320 000 forint egy évre a tandíj. Amennyiben napközibe is jár a gyerek 193 000 forinttal kell többet fizetni, amiben benne foglaltatik az ebéd ára is. Az egyszeri étkezés napközi nélkül 470 forintba kerül naponta. Az iskola határozatlan idejű szerződést kötött egy étkeztető céggel, minden év elején tárgyalnak a szükséges áremelésről.

A költségeket az iskola a normatívából és a tandíjakból állja, pályázatokkal nem foglalkoznak. A gyerekeknek lehetőségük van táborokban vagy ausztriai csereutakon résztvenni, ezek azonban szintén fizetősek.

Ennek ellenére a 8 évfolyamfolyamos intézményben minden évben túljelentkezés van: hozzávetőleg 180 érdeklődő jut az 50 helyre. A gyerekek húsz százalékának legalább egy szülője külföldi állampolgárságú.