Túlélő és jóléti iskolák

Az iskolák többsége a túlélésért küzd, tanárokat bocsát el a megemelt kötelező óraszám miatt, a kevés kivételnek viszont pályázatokra sincs szüksége a fennmaradáshoz. A szülők pedig fizetnek, ha tudnak. Általános iskola Budapest VII. kerületében, egyházi szakiskola Zsámbékon, osztrák-magyar iskola Budán.

Egyház kontra állam, kronológia

2004. 10. 21.: Veres András püspök szerint az egyházi iskolába járó gyermekeket 2005. január elsejétől a költségvetési törvényben megállapított normatívák bizonyos köréből kizárják. A tervezet szerint a kiegészítő normatíva az egyházi iskolákba járó gyermekek után nem vehető igénybe - mondta a püspök, majd hozzátette: "így (...) az egyházi iskolák diákjai egy másodrendű állampolgársági besorolást kapnak".

2004. 12. 14.: Több ezren gyűltek össze az Oktatási Minisztérium előtt, hogy tiltakozzanak a jövő évi költségvetésről szóló törvénytervezet egyházi iskolákat érintő rendelkezései miatt. A megmozduláson a tanárok és a diákok mellett jelen volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia több tagja is.

2004. 12. 19.: Politikai állásfoglalásaival túlzottan beavatkozik a belpolitikába a katolikus egyház - vetette fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a pápánál tett látogatása során. Veres András püspök szerint azonban az egyháznak lehet véleménye a szociális, politikai kérdésekben, és ezt meg is jelenítheti. A Fidesz megdöbbentő arcátlanságnak nevezte Gyurcsány vatikáni megnyilatkozását, az MSZP farizeus magatartást vetett az ellenzék szemére.

2005. 03. 23.: Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.

2005. 05. 12.: Jogellenesen vont vissza több mint 50 millió forint támogatást az Oktatási Minisztérium a református iskoláktól a fogyatékosokat segítő kiegészítő támogatásból - mondta ki a Fővárosi Bíróság. A tárca előbb megadta a támogatást, majd egy adatlap lábjegyzetéből derült ki: csak egyes pedagógiai módszerekre jár a támogatás, ami korábban nem így volt. A támogatás korábban az egyházi iskoláknak is járt, ezért indított pert a Református Egyház.

2005. 07. 16.: Megtévesztőek az iskolabezárásokat és új iskolák alapítását mutatós statisztika számai a Népszabadság szerint. A bezárt iskolák helyett gyakran alakulnak új, egyházi, vagy alapítványi iskolák, ugyanabban az épületben. Sok esetben az önkormányzatok inkább átadják az egyházaknak iskoláikat, hogy ne kelljen viselniük az oktatás költségeit.

2005. 07. 29.: A katolikus egyház szakértői készítettek egy kimutatást, amely szerint az állam négy év alatt a törvényben előírt összegnél másfél milliárd forinttal kevesebbet fizetett ki a katolikus iskoláknak. A diákok létszáma után járó kiegészítő támogatásról van szó. Erről azért alakulhat ki vita, mert a költségvetés egy bonyolult számítási mód alapján dönt a kiegészítő támogatás mértékéről, és az egyház a kormányzattól eltérően számolta ki a létszámadatokat. Gulyás Kálmán, az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár megalapozatlannak tartja az egyház követelését.

2005. 12. 16. Több ezren - a szervezők szerint 20 ezren - tüntettek a Felvonulási téren az egyházi iskolák finanszírozásának csökkentése ellen. Az ország különböző pontjairól érkezett demonstrálók között sok diák is volt, köztük 8-10 évesek. A kormány állítja, hogy az egyházi iskolák nem kerülnek hátrányba az önkormányzati intézményekkel szemben.

Osztrák iskolakert Budán "keresztény szellemiséggel"

2006.11.08.: Miközben a kormány egyik bizottsága az egyházi iskolák finanszírozását is szabályzó vatikáni szerződés felülvizsgálatát végzi, addig Sólyom László köztársasági elnök hétfői vatikáni látogatásán arról beszélt, hogy Magyarország semmit sem akar változtatni a szerződésen. A felülvizsgálatot végző bizottság elnöke az [origo]-nak elmondta: Sólyom valószínűleg a magánvéleményét fejtette ki Rómában.

2007.07.02.: Őszre tolták a vitákat a kormánypártok. Egyebek mellett az egyházak finaszírozásának kérdését is elhalasztották. Az SZDSZ évek óta szorgalmazza az 1997-ben, a Horn-kormány által a katolikus egyházzal kötött vatikáni szerződés felülvizsgálatát, de erre a szocialisták nem voltak hajlandók. Tavaly nyáron Gyurcsány egy különbizottságot állított fel az egyházak finanszírozásának felülvizsgálatára, amely ugyan a szerződés felbontását irreálisnak nevezte, de több ponton is változtatásokat javasolt az 1997 óta kialakított finanszírozási rendszerben.

A kormánypártok vasárnap aláírt megállapodásában szinte semmilyen konkrétum nem szerepel arról, hogyan képzelik el az átalakítást, mindössze annyiban egyeztek meg, hogy ha az egyházak közfeladatot látnak el, azt az államnak ugyanúgy kell finanszíroznia, mint a saját intézményeit. Elkezdik ugyanakkor az egyszázalékos rendszer felülvizsgálatát: az SZDSZ korábban azt javasolta, hogy nőjön egyről két százalékra az szja egyházaknak felajánlható része, de töröljék el az úgynevezett kiegészítő támogatást. Ez ugyanis garantálja a bevétel nagyobb részét az egyházaknak, még akkor is, ha az adózók nem rendelkeztek róla.