Nem csökkent a jegybanki alapkamat

Továbbra is 7,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők többsége szerint idén év végéig 7,00 százalékra, jövő év végéig 6,25 százalékra csökken az alapkamat.

Hosszas vita után szoros eredmény a tartásról szóló döntés - mondta Simor András jegybankelnök a monetáris tanács kamatdöntő ülése után. A tanács a tartást és a 25 bázispontos lazítást tárgyalta. Vélhetően az élelmiszerárak vártnál nagyobb szeptemberi drágulása - illetve az ezzel összefüggő kockázatok beépülése az inflációs várakozásokba - döntötte el a kérdést, de legalábbis jelentős súllyal eshetett a latba.

Az elnök szerint ugyanis azok a felfelé mutató kockázati tényezők - köztük az élelmiszerárakkal kapcsolatosak -, amelyekkel korábban csak a kockázatok között számoltak, megjelenni látszanak az alappályában is. Főleg azért, mert az élelmiszerárak emelkedése mögött az egyszeri tényezőként kezelhető aszály mellett globális jelenségként megjelent a keresleti hatás is - ami nagyobb, mint a korábban várt -, és ennek hosszabban tartó hatásai lehetnek.

Mindezzel együtt a maginfláció nem gyorsult, a jegybank monetáris tanácsa elérhetőnek tartja a 2009-es, 3 százalékos inflációs célt. A külpiacokon további bizonytalanságok mutatkoznak, mivel - bár a jelzáloghitel-válság miatti turbulencia rövid távon csitulni látszik - erősen kérdéses, hogy milyen hatásokkal kell számolni közép-, illetve hosszú távon. Sokak szerint komoly követezmények várhatóak.

A magyar pénzügyi instrumentumokkal szembeni kockázatok mindenesetre visszaálltak a válság előtti szintre, ami azt mutatja, hogy a piac különbséget tesz a válság keletkezésének helye, illetve a másodlagosan érintett piacok között. A költségvetési pozíciók javulását azonban Simor szerint még nem árazták be, azaz tovább csökkenhetnek az instrumentumokkal szembeni kockázatok.

A jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a monetáris tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni - áll a testület kamatdöntést indokló közleményében.

A tanács indoklása felhívja a figyelmet arra, hogy a versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázhat. Ez is csökkenti annak kockázatát, hogy tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozások alakuljanak ki.

A kamatdöntést követően érdemben nem módosult a forint árfolyama a bankközi devizapiacon. Negyedórával a döntést követően 250,43/250,85 forintos árfolyamon kereskedtek az euróval. Ez 10 fillér alatti euródrágulást jelent. A kamatdöntés nem befolyásolta a részvényárakat sem a Budapesti Értéktőzsdén.

A Reuters hírügynökség múlt csütörtökön délután nyilvánosságra hozott felmérésében 27 elemző közül 14 úgy vélekedett, hogy a monetáris tanács nem módosítja az alapkamatot, 12-en gondolták, hogy 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről döntenek majd, és csak egy tippelt 0,50 százalékpontos vágásra.

A megkérdezett elemzők nagy része úgy vélte, hogy az év végéig 7,00 százalékra, a következő esztendő végére pedig 6,25 százalékra mérséklődik a jegybanki alapkamat. A hírügynökségnek válaszoló 30 elemzőből 14 szerint december végén 7,25 százalék, 14 szerint 7,00 százalék, 2 szehírügynökségenk válaszoló 28 elemző közül egy szerint 6,75 százalék, 10 szerint 6,50 százalék, 8 szerint 6,25 százalék, 8 szerint 6,00 százalék, egy szerint pedig 5,50 százalék lesz az alapkamat a következő év végén. rint pedig 6,75 százalék lesz az alapkamat.