Aranyba menekülnek a dollár áldozatai

Most érdemes aranyba fektetni. Utoljára ugyanis 1980-ban volt olyan drága az arany és a "fekete arany", vagyis a kőolaj, mint napjainkban. Az árfolyamok emelkedését viszont most nem elsősorban egy közel-keleti olajválság okozza, hanem a világ energiafogyasztásának növekedése, és az Egyesült Államok gazdasági problémái, amelyek a dollár példátlan elerőtlenedéséhez vezettek.

Az amerikai gazdaság lassulása, és a dollár árfolyamának gyengélkedése az olaj és az arany drágulásában egyaránt komoly szerepet játszik. A világ legnagyobb gazdasága egyre több jelét adja annak, hogy igencsak megszenvedi az ingatlanpiaci válságot és a drágább kölcsönöket. Az USA makrogazdasági számai között több aggasztó is akad, ilyen a tartós fogyasztási cikkek keresletének csökkenése, vagy például az új otthonok iránti kereslet zuhanása. Az előrejelzések szerint az amerikai munkaügyi hivatal november elején június óta a legkevesebb új állás létrejöttéről számol majd be, ami szintén a gazdaság lassulására utal.

A "zöldhasú" árfolyama rekord mélységbe süllyedt az euróval szemben, mivel ezen a héten a Federal Reserve újabb, legalább 25, de akár 50 bázispontos kamatvágását várják: az USA központi bankja ugyanis attól tart, hogy a lassuló gazdaság miatt az elmúlt 16 év legnagyobb építőipari válsága alakulhat ki az Egyesült Államokban. A dollár egyfajta ördögi körbe került, a részben miatta emelkedő olajárak ugyanis a gazdaság további lassításával fenyegetnek, ami azután a dollár erejének sem tesz jót. Az OPEC következő csúcstalálkozóján az is szóba kerülhet, hogy a gyenge amerikai dollárt egy valutakosáron alapuló, stabilabb fizetőeszközzel váltsák fel az olajügyletek elszámolásánál. Ez valamelyest mérsékelhetné az energiahordozó drágulását.

Amerikai külkermérleg vs. európai export

A dollár euróval szembeni árfolyama 1,4426-ra csökkent, ami a legalacsonyabb az euró nyolcéves történetében. Az USA-dollár azonban nem csak az euróval szemben áll kivételesen gyengén, a kanadai dollárral 33, az ausztrál dollárral szemben pedig 23 éves mélypontot ért el - írja a Bloomberg. Elemzők ráadásul a trend folytatódását várják, egyesek idén elképzelhetőnek tartják az 1,45-ös euró/dollár árfolyamot. Az amerikai dollár hozama - a jen és a svájci frank kivételével - a legalacsonyabb a nagy országok valutái között, ez pedig a magasabb hozamú devizák felé fordítja a befektetőket. A dollár a 16 legnagyobb forgalmú devizából 14-gyel szemben esett. A dollár csupán idén 8,4 százalékot gyengült az euróhoz képest, ami már komoly károkat okozhat az amerikai piacra termelő európai exportcégeknek. Másrészt, az olcsóbb dollár segít fenntartani az amerikai külkereskedelmet, amelynek hiánya az utóbbi időben újabb és újabb rekordokat döntött. Augusztusban a gyenge dollár miatt a külkereskedelmi deficit 57,6 milliárd dollár volt, ami január óta a legalacsonyabb.

A Fed egyébként legutóbb szeptemberben csökkentette irányadó kamatát, akkor 5,25-ről 4,75 százalékra, annak érdekében, hogy új életet leheljen a gazdaságba. Több elemző azt várja, hogy ezért akár egy újabb 0,5 százalékos csökkentésre is sor kerülhet szerdán, mivel a szeptemberi vágás elégtelennek bizonyult. A további kamatcsökkentés azonban kockázatokat is rejt magában. Miközben a gazdaság újabb lendületet vehet, a valuta is tovább gyengülhet, mivel a befektetőket a kamatcsökkentés más, nagyobb hozamú devizák felé fordíthatja. Emellett az infláció is nagyobb problémává válhat: ha a kölcsönök ismét túlságosan olcsóvá válnak, az a fogyasztás növekedését és az átvállalási hajlandóság növekedését okozhatja.

Közel három évtizedes csúcson az aranyár

Forrás: [origo]

A dollár gyengülése árupiaci vásárlásokra sarkallta a befektetőket, ez főleg az olaj, arany, ezüst és gabonapiacokon okoz áremelkedéseket, csúcsra járatva az olaj és az arany árát, és globális élelmiszerdrágulást okozva. Hétfő hajnalban az arany unciája (31,1035 gramm) 794,40 dollárig drágult a dollár gyengesége miatt Londonban, ez a legújabb csúcs 1980. január 21. óta. A nemesfémnek szeptember eleje óta ez volt a tizenegyedik ilyen csúcsdöntése, a Fed szeptemberi kamatvágása óta az arany ára 9,5 százalékkal nőtt. Az 1980. januári 21-i, minden idők 850 dolláros rekord értéke mai áron körülbelül 2200 dollárnak felel meg. A nyersanyagpiacok augusztusban kezdtek emelkedésbe, ekkor döntött az amerikai jegybank a diszkontkamatlábak csökkentéséről.

Az arany mutatványát a nyersolaj csúcsra futó ára és a dollár rekord gyengesége motiválta, fokozva az értékes fém befektetőkre gyakorolt vonzerejét. Az arany ára majd 25 százalékkal nőtt idén, ezzel egymás után hetedik éve drágul folyamatosan, mivel az emelkedő energiaköltségek miatt a fém egyfajta inflációs biztosítékként szolgál, és folyamatosan nő iránta a keresletet. A Fed kamatvágásával kapcsolatos várakozások szintén növelték az alternatív befektetésnek tekinthető rúdarany varázsát.

Az alapvető fémek, a réz, az ólom, a cink és az ezüst ára szintén emelkedik, elsősorban a növekvő kínai kereslet miatt - annak ellenére is, hogy az USA ingatlanpiaca válságba került, és gazdasága is lassul. A kínai inflációval és az amerikai gazdasággal kapcsolatos aggályok az elmúlt két hónapban erősödtek, újabb ösztönzést adva az arany drágulásának. Elemzők szerint, ha az amerikai központi bank a héten ismét kamatot vág, az arany unciája akár a 800 dolláros árszint fölé is juthat, vagyis mostanában igencsak jó befektetés a nemesfémből vásárolni. Márpedig a kamatvágás szinte biztosra vehető.

Rekordközelben az olaj ára

Forrás: MTI

Tovább drágul az olaj is, ára már közel jár minden idők abszolút rekordjához. Az amerikai nyersolaj hordóját jelenleg 93 dollárnál drágábban adják, elemzők szerint már látótávolságon belül van a 100 dolláros olajár. A csúcs 1980-as, akkor egy hordó nyersolaj úgy 45 dollárba került, ami mai áron majdnem 102 dollárnak felel meg. Idén eddig több, mint 50 százalékkal emelkedett a nyersolaj ára. A drágulást a dollár gyengesége, a török-iraki feszültség és az atomhatalmi álmokat dédelgető Irán elleni amerikai szankciók fűtik, ráadásul közben Mexikó is leállította termelésének egy ötödét - ami az ellátással kapcsolatos aggodalmakat erősíti. Az olaj drágulása miatt az áram ára is emelkedik.

A mexikói olajcég, amelyik az USA harmadik legnagyobb nyersolaj-szállítója, a viharveszélyre hivatkozva csökkentette kitermelését ott, ahol a múlt héten 21 munkás halálát okozta a vihar. A piaci félelmeket erősíti, hogy Törökország átfogó támadást indíthat az iraki kurd lázadók ellen, valamint, hogy Nigériában megint fegyveres támadást ért olajmunkásokat. A geopolitikai feszültségek mellett az árakat a Karib-tenger térségében kifejlődő trópusi vihar is emelte, amely súlyosan károsíthatja az USA partmenti finomítókapacitásait.

A piac ellátottsága a kőolajtermelő országokat tömörítő kartell, az OPEC szerint bőséges, vagyis a szervezet az eddig elhatározottnál nem akarja jobban növelni kitermelését. November elsejétől a szervezet napi 500 ezer hordóval növeli a termelést. Az olajkartell azt mondja, nagyobb kereslet esetén növelné a kitermelést, de ennek egyelőre nincs jele. Mindemellett az elmúlt héten egyes befektetők már csökkentették határidős pozícióikat, elsősorban profitkivételi célból. Elemzők szerint ez akár figyelmeztető jel is lehet, ami egy esetleges korrekciót vetít előre, kiváltképp, ha a mexikói termeléscsökkentés rövid idejű lesz, és ha a geopolitikai feszültségek enyhülnek. Mindenesetre, a 100 dollár körüli olajár stabilizálódása már olyan világgazdasági következményekkel járna, ami miatt valószínűleg maguknak az olajexportáló államoknak sem érné meg fenntartani ezt az árszintet.