Csökkent az amerikai alapkamat

Negyed százalékponttal 4,75 százalékról 4,50 százalékra mérsékelte irányadó célkamatát szerdán az amerikai jegybank szerepét betöltő szövetségi tartalékbank, a Fed Nyíltpiaci Bizottsága (FOMC). A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. A Fed legutóbb szeptemberben módosította az irányadó kamatot, akkor váratlanul 0,50 százalékkal csökkent az alapkamat. 

Az utóbbi időben meglepően jó adatok láttak napvilágot az Amerikai Egyesült Államok gazdaságának növekedési tempójáról, így a negyedszázalékos kamatcsökkentés is elég lehet a hitelválság hatásainak tompításához. A világgazdaság legnagyobb szereplőjének gazdaságával kapcsolatban egyre többen kongattak vészharangot, ám a bruttó hazaia termék (GDP) mintegy 4 százalékos növekedése és az ismét fellendülő fogyasztás mellett a drasztikus kamatcsökkentést már egyre kevesebb téyn indokolja.

Fordítva is elsülhet

Az egy alkalommal korábbi kamatdöntést a piac erős jelként értelmezte arra, hogy a hatóságok beavatkozzanak a piacok stabilizálása érdekében és megóvják az USA gazdaságát a recessziótól. Akadnak azonbanolyan szakértők, akik szerint a gazdaság számára fennálló kockázat továbbra is nagyon jeléentős és ezért további kamatcsökkentésre lenne szükség.

Mások viszont úgy érvelnek, hogy egy újabb kamatvágás egyenesen bátorítást adna a gondatlan költekezésnek és ezáltal ismét olyan körülményeket teremtene, mint amelyek előbb az ingatlanpiac fellendüléséhez, majd válságához vezettek. Az infláció további kockázati forrás, ugyanis ha a kamatcsökkentéssel könnyebben elérhetővé válnak a kölcsönök, az a fogyasztások megugrását vonhatja maga után.

Az új építésű és használt ingatlanok eladásai az Államokban rekord alacsony szinten mozognak, mivel a hitelezők jelentősen megszigorították a jelzálogkölcsönök odaítélési feltételeit. Az építőipar hangulata a padlón, az eladások annak ellenére esnek, hogy az árak hónapok óta csökkennek, és egyéb ösztönzők ellenére. A kész otthonok ára augusztusban 16 éves rekord szintre estek, és a fordulatnak csak halvány jelei látszanak. Még legalább fél évig nem várható változás az ingatlanpiacon, és akár két év is eltelhet, amíg a szektor újra növekedésbe kezdhet - állítja több gazdasági előrejelzés.

Kétmillió háztartás veszélyben

Ha a hitelválság erősödik, körülbelül kétmillió amerikai háztartás - különösen azok, amelyek másodlagos jelzálogfinanszírozással rendelkeznek - néz szembe azzal a veszéllyel, hogy elveszíti otthonát - idéz egy múlt heti, kongresszusi bizottsági jelentést a BBC. A piacokon is idegesség honol, mivel továbbra is bizonytalan, hogy a különféle nagy bankok mennyire vannak kitéve a hitelválság hatásainak. Az elmúlt héten a Merrill Lynch jelentett komoly veszteséget másodlagos jelzálogpiaci kintlévőségei miatt a harmadik negyedben - 2001 óta első ízben. A veszteségek - amelyek sokkal nagyobbak lettek, mint azt kezdetben előre jelezték - nagyrészt a jelzálogalapú adósságokból fakadtak.

Több elemző szerint egy 50 bázispontos mérséklés sincs kizárva, bár két hete még úgy is tűnhetett, hogy akár változatlanul is maradhatnak a kamatok decemberben. Azóta viszont változtak a körülmények. Mások szerint az amerikai gazdaság annyira azért nincs rossz passzban, hogy ilyen nagy kamatvágásra lenne szükség - ezt egyébként a legújabb számok is alátámasztják (lásd keretes írásunkat). A lakáspiacon ugyan 2008 végéig nem várható pozitvív változás, de ez csak 5 százalékát teszi ki az USA gazdaságának. Az export szárnyal, ez pedig háromszor nagyobb tétel, mint a lakáspiac.

Bizalmatlan bankok

Forrás: REUTERS

A bankok igencsak "megperzselődtek" a másodlagos hitelpiac minősége miatt, vagyis, hogy rugalmas kamatozású jelzálogkölcsönt nyújtottak a gyenge hitelképességű ügyfelek tömegének. Bizalmatlanságuk miatt így az alacsonyabb kamatok mellett is nehezebb maradhat a gyengébb hitelképességű ügyfelek kölcsönhöz jutása. Így a Fed esetleges kamatcsökkentése önmagában nem feltétlen elég ahhoz, hogy megmentse a szédelgő ingatlanpiacot, amelyet az eladatlan otthonok terhe nyomaszt - írja a Reuters a Harvard Egyetem szakértőjére, Nicolas Retsinasra hivatkozva. A Fednek a bankközi diszkontkamatokat is csökkentenie kellene a hitelezők érdekében. Az ismétlődő kamatvágások hatására a bankok ugyan könnyíthetnek hitelezési standardjaikon, de az ingatlanszektornak más likviditási ablakokat is kellene nyitni - teszi hozzá.

A hitelválság eredetileg abból fakad, hogy a felgyülemlő fizetésképtelenségek és végrehajtások miatt a hitelezők megszigorították a kölcsönök odaítélését. A rendelés-visszamondások száma ugrásszerűen nőtt, miután a hitelezők sokkal óvatosabbak lettek, mert megégették magukat a jelzálogkölcsönökre halmozódó nemfizetések és kényszer-árverések miatt. Ez azután ahhoz vezett, hogy az adósok tömegei képtelenek voltak rugalmas jelzálogkölcsöneik törlesztéseit teljesíteni, mivel a kamatok sokkal magasabbra emelkedtek. A nyári hitelválság miatt a fizetésképtelenné váló ügyfelek a refinanszírozásra sem találtak forrást, ami tovább mélyítette a válságot.