Erik Berglof, a kelet-európai gazdasági átalakulási folyamat pénzügyi olajozására több mint másfél évtizede létrehozott bank főközgazdásza a hétfői Financial Times által közölt, belső használatra szánt leiratában közli az EBRD munkatársaival: a bank vezetése biztosra veszi, hogy a válság a nyugati világban súlyos lesz, és bizonyosra vehető az is, hogy ez nem marad hatás nélkül a bank tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban sem.
Berglof szerint a térségben két hatás várható: rövid távú likviditási problémák jelentkezhetnek, és hosszabb távra is emelkedhetnek a hitelköltségek. Az EBRD vezető közgazdásza szerint az utóbbi a fontosabb hatás, mivel, ha megnehezül és drágul a hitelhez jutás, akkor lassulni fog a térségbeli országok jelenleg "nagyon gyors" növekedési üteme.
Berglof szerint öt, nagy folyómérleg-hiányokat maga előtt görgető ország "került nyomás alá": Magyarország, Lettország, Bulgária, Románia és Szerbia.Az EBRD főközgazdásza ugyanakkor úgy tartja, hogy a nagyobb kockázati tudatosságnak előnyei is lehetnek egyes országokban, azáltal, hogy lanyhul a hitelből finanszírozott gyors növekedés. "Bizonyos hűlés jól jöhet ezekben az országokban ... gazdaságaik, különösen ingatlanszektoruk és építőiparuk túl gyorsan, néha fenntarthatatlan ütemben növekedett", áll a londoni üzleti napilapban ismertetett belső leiratban.
Berglof azonban elismeri, hogy a kelet-európai térség egésze eddig "nagyon jól átvészelte a pénzpiaci felfordulást". Független londoni elemző és befektető házak nem elsősorban Kelet-Európát és a felzárkózó térséget tartják a legsebezhetőbbnek a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsön-adósok törlesztési képességével kapcsolatos aggodalmak keltette globális hitelszűkétől.