Vége a szélhámos reklámoknak

December közepétől minden tagállamban alkalmazni kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tilalmazó irányelv belső jogba átültetett rendelkezéseit, így azt a feketelistát is, amely meghatározza az abszolút üldözendő kereskedői fellépéseket.

Két hónapon belül köteles megalkotni a parlament a határon átnyúló ügyletekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi előírásokat. A gazdasági, az igazságügyi és a munkaügyi tárca együttműködése révén készült el az a jelenleg még közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet, amely beépíti a jogrendszerbe a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartást tiltó uniós szabályokat.

Az irányelv megalkotására azért volt szükség, mert a tagállamok nemzeti jogszabályai eltérően rendezték a marketinggel és a reklámokkal kapcsolatos kérdéseket. Így elképzelhető, hogy az egyik országban tisztességesnek tekintett üzleti magatartás, az egységes belső piac részét képező másik országban tisztességtelennek minősült. A fogyasztók közül sokan még most is azért tartózkodnak az országhatárokon átnyúló ügyletektől, mert nem ismerik a külföldi szabályokat, vagy tartanak attól, hogy a másik tagállam nem biztosítja az otthon már megszokott jogosultságokat.

Védelem a kiszolgáltatott vásárlóknak

December 12-étől kötelező alkalmazni az EU egységes szabályait és elveit, amelyek ugyanazt a védelmet biztosítják a fogyasztók számára a tisztességtelen gyakorlatokkal és a szélhámos kereskedőkkel szemben, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban vásárolnak. Mindez persze azt is jelenti, hogy az üzleti vállalkozások az unió mind a 450 millió fogyasztóját ugyanolyan reklámmal és marketinggel fogják majd elérni, mint a hazai fogyasztóikat - olvasható az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága által készített kiadványban.

Az év végétől minden tagállam köteles tehát az üzleti vállalkozásoknak a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó irányelv szabályait alkalmazni. A 2005-ben született előírások kizárólag a vállalkozások és a fogyasztók viszonyát, azaz a B2C kereskedelmi gyakorlatot rendezik. Nem érintik a versenytársak gazdasági érdekeit sértő vagy a kereskedők közötti ügyletekhez kapcsolódó tisztességtelen fellépést. A törvénytervezethez fűzött szakmai előterjesztés utal ugyanakkor arra, hogy közvetett módon - a fogyasztói érdekek védelmén keresztül - az irányelv mégis kihat a versenytársi vonatkozásokra biztosítva a tisztességes versenyt az összehangolt területeken.

Feketelista - ami kétséget kizáróan tilos

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak két leggyakrabban előforduló megjelenési formája létezik, a megtévesztő és az agresszív gyakorlat, de tilalmazottak az olyan magatartási kódexek is, amelyek az irányelvbe ütköző magatartásra ösztönöznek. Az irányelv végén található feketelista a körülményektől független, az átlagfogyasztói teszt nélkül is kétséget kizáróan tiltottnak kereskedelmi gyakorlatokat foglalja össze, amelyeknél nincs szükség esetenkénti értékelésre sem.

Feketelistás például a csalogató reklám, amikor a terméket akciós áron hirdetik és elhallgatják, hogy sem az akciós terméket, sem pedig az azt helyettesítő árut a kínált áron, ésszerű időtartamon belül és mennyiségben nem fogják tudni leszállítani, illetve más kereskedőtől beszerezni. Hatósági fellépést vonhatnak maguk után a korlátozott idejű ajánlatok, de a megtévesztő látszat keltése is. A korlátozott idejű ajánlat akkor tisztességtelen, amikor hamisan úgy hirdetik a terméket, hogy csak adott napon, vagy néhány napon keresztül lehet csak akciós áron, akciós feltételek mellett beszerezni. Megtévesztő látszat keltéséről beszélhetünk a "csak Önnek" szlogennel hirdetett reklámoknál.

A feketelistán szerepelnek a piramis-elvre épülő hálózatépítő rendszerek is, amelyeknél a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy jövedelemre tesz szert, amely elsősorban mások rendszerbe való belépéséből és nem a termékek eladásából ered. Ilyen eset, amikor a hálózathoz csatlakozónak aránytalanul magas belépési díjat, vagy adminisztrációs költséget kell fizetniük, és amelyben a jövedelem fő forrását az új hálózati tagok toborzása jelenti.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

Az uniós rendelkezéseket átültető törvény általánosságban rögzíti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. Ilyennek minősíti azt az esetet, amikor a vállalkozás nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, vagy nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (szakmai gondosság követelménye).

Tilalmazott továbbá az a magatartás is, amely érzékelhetően rontja annak a fogyasztónak a lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, akihez eljut, vagy aki a címzettje, így a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetik, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

Az átlagfogyasztó a mérce

A kereskedelmi gyakorlat fogalmába szakértői vélemények szerint a tevékenységeken túl bármely mulasztás, illetve magatartási forma, megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció (reklámot és marketing) is beletartozik, amely közvetlen kapcsolatban áll a termék eladásának az ösztönzésével.

A tilalmazott kereskedelmi gyakorlatok szempontjából az Európai Bíróság által meghatározott átlagfogyasztói tudatosság az irányadó. Az átlagfogyasztó a bíróság értelmezése szerint "ésszerűen elvárható mértékben tájékozott, figyelmes és körültekintő", figyelembe véve a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket is - áll a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság kiadványában. A legtöbb tagországban már ma is alkalmazzák az úgynevezett átlagfogyasztói tesztet, ami nem statisztikai vizsgálat, hanem az adott esetben tanúsított átlagosnak mondható, jellegzetes viselkedés.