Demján Sándor emlékeztetett arra, hogy a takarékszövetkezeti szektor az egyetlen olyan pénzügyi szervezet, amely többségében magyar tulajdonban van. A betétállomány közel 15 százaléka van a takarékszövetkezeteknél, ugyanakkor részesedésük a teljes magyar pénzpiacból csak 5 százalék.
Megemlítette, hogy a hazai bankrendszer jövedelmezősége kétszer akkora, mint a takarékszövetkezeteké. Rámutatott: ma szigorúbb követelmények érvényesülnek a piacon, az EU-szabályok rendkívül kemények, ezért a megmaradás a tét.
Szerinte a takarékszövetkezetek megmaradása, versenyképességének helyreállítása érdekében a szektor összefogását sürgette. A globalizáció és az EU-tagság kihívásaira régi bevált gyakorlatot ajánlott: az összefogást és a változtatást. Hangsúlyozta, hogy be kell menni a városokba, ahol új fiókokat kell nyitni.
Felhívta a figyelmet, hogy a posta monopóliumának megszűnése "hatalmas újrakezdést jelent" a takarékszövetkezeteknek. Sürgette a biztosítási üzletágban való részvételt, az összefogást a kis- és középvállalkozásokkal. "A kis- és középvállalkozások jellemzően magyar tulajdonban vannak, a takarékszövetkezetek szintén, s e két szektornak egymásra kell találnia" - fűzte hozzá.
Szorgalmazta továbbá a 18 százalékos önkormányzati részesedés növelését, kitörési pontnak nevezve a szövetkezetek erőteljes bekapcsolódását az önkormányzati finanszírozásba. Szólt arról, hogy jelentős potenciált jelent a takarékszövetkezetek által vezetett egymillió 100 ezer számla, de ez is növelhető.
Úgy vélekedett, hogy Magyarország nehéz helyzetben van. Szavai szerint 10-25 évig még Magyarország lesz az Európai Unió egyik leggyengébb láncszeme, függetlenül attól, mit mondanak a politikusok.
A takarékszövetkezeteknek az országban 1650 fiókja és 7750 alkalmazottjuk van. Mérlegfőösszegük összesen 1191 milliárd forint, saját tőkéjük 84 milliárd forint, adózás előtti eredményük pedig 8,6 milliárd forint. A takarékszövetkezetek 570 önkormányzat számláját vezetik, és 607 pénzkiadó automatát működtetnek.