Kevesebb pénz az önkormányzatoknak

Ha a pártoknak nem sikerül megállapodniuk az önkormányzatok eladósodásának korlátozásáról, a kormány akkor is be tud szigorítani az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került - így külön támogatásra számot tartó - településeknek. Jövőre ugyanis korlátozhatják az ilyen önkormányzatok hitelfelvételét a szocialisták. A legtöbb önkormányzat a központi támogatások csökkenése miatt kényszerül kölcsönt felvenni.

Bár teljes körű megoldást eddig nem találtak, egyes településeknek a költségvetési szabályok módosításával is komolyabb korlátot állíthatnak a korlátlan eladósodás megállítására, ráadásul már jövőre - írja a Népszabadság. Veres János pénzügyminiszter nyilatkozata szerint ugyanis eddig kizárólag az önkormányzatok hitelfelvételi, illetve eladósodási korlátozásának módjáról nem sikerült megállapodniuk a pártoknak. Információink szerint az ötpárti konszenzus azért alakul ki nehezen, mert a Fidesz nem fogadja el, hogy a helyi finanszírozási és gazdálkodási rendszer átalakítása nélkül szűkítsék az igencsak forráshiányos helyhatóságok hitelfelvételi lehetőségeit. A jelenlegi szabályok mellett nehéz meggátolni, hogy egyes települések, városok alaposan eladósodjanak a 2010 utáni évekre - részben amiatt, hogy ki tudják fizetni az iskolák, a hivatal, a szociális intézmények számláit.

Az idei költségvetési terv módosításához benyújtott indítvány szerint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került (önhikis) önkormányzatok számára szűkülhetnek be 2008-tól a kölcsönfelvételi lehetőségek. Az önhikis települések bizonyos feltételek esetén pénzügyi segítséget kaphatnak a költségvetéstől. (Részben ez a pénzügyi biztosítéka annak az alapvetésnek, hogy Magyarországon önkormányzat nem mehet csődbe.) A Szabó Lajos szocialista honatya neve alatt futó javaslat szerint azonban az így kapható támogatás 2008-tól nemcsak az adott évet megelőző évben felvett és vissza nem fizetett működési hitel összegével csökken, hanem a kötvénykibocsátásból származó bevétel működési kiadásokra elköltött részével is - pontosabban jövőre annak 70, később 100 százalékával. Persze ezzel aligha vehetik elejét az esetleg túlzottan elszabaduló helyhatósági kötvénykibocsátásnak, hiszen ezzel a lehetőséggel jellemzően nem a tipikus önhikis települések élnek, és a hitelek zöme is valamivel több mint egytucatnyi városban összpontosul.

Az utóbbi időben igencsak megugrott az önkormányzatok hitelfelvételi kedve - fogalmaz a Népszabadság. A központi támogatások tavaly és az idén megcsappantak, ám a pénzigény a pedagóguselbocsátások ellenére közel ugyanakkora maradt a településeken. A lyukakat sok település hitellel, kötvénykibocsátással és más, közép- és hosszú távú visszafizetnivalót okozó pénzügyi konstrukciókkal (ilyen a ppp is) próbálja betömködni. A problémát az önkormányzati rendszer nettó pénzügyi vagyonának mértéke is érzékelteti: míg 2006 nyarán több mint 500 milliárd forintot tett ki, az idei nyári adatok szerint már csak 308 milliárdot. Még ha jelentős tartalékok vannak is az önkormányzati rendszerben - mint ahogy sokan hangoztatják -, érdemi összegeket akkor lehet megtakarítani vagy nem a központi költségvetésből állni, ha az egész helyi feladatrendszert és annak finanszírozását átszabják, átalakítják. Márpedig az önkormányzati és a vonatkozó ágazati törvények ilyetén módosítása nem történik meg - részben politikai, egyeztetési okokból. A Fidesz most vélhetően épp ezt a többévi előkészítő munkát igénylő reformot hiányolhatja.