Gázhiánnyal fenyegeti Európát a Gazprom

Ha az európai államok megakadályozzák a Balti-tenger alján kiépítendő Északi áramlat gázvezeték és a Fekete-tengeren át húzódó Déli áramlat gázvezeték építését, Európa gázhiánnyal szembesül - jelentette ki Alekszandr Medvegyev, a Gazprom egyik vezetője.

Ha egyik terv sem valósul meg, Európa meg fogja érezni a 85 milliárd köbméter gáz hiányát, és kérdéses, kezelni tudja-e ezt az egyensúlyhiányt - mondta Medvegyev az orosz lapok szerdai beszámolója szerint a Rómában tartott World Energy Congress (WEC) helyszínén, hétfőn.

A Nyezaviszimaja Gazeta című moszkvai lap szerint a Gazprom aggodalmát azoknak az országoknak az ellenkezése váltotta ki, amelyeknek felségvizein át az orosz mamutcég tervei szerint a vezetéknek haladnia kéne a Balti-tengeren. Az elmúlt hónapokban a Északi áramlat tervezett vonalvezetése ellen Észtország, Finnország, Svédország és Lengyelország lépett fel. Emellett Németország még nem engedélyezte a Északi áramlat csatlakoztatását a német gázelosztó hálózatokhoz, s ezt ahhoz köti, hogy harmadik, külső szállító is hozzáférjen a vezetékhez.

Miután november 5-én megállapodás született a tervhez való csatlakozásról a holland Gasunie-vel, a szakértők arra számítottak, hogy azt jobban támogatják majd Európában, és még a német törvények megkerülésére is lehetőség nyílik. Ám a vezeték útvonalát ellenző országok keményebben hangoztatták álláspontjukat.

Stockholmnak kételyei támadtak és az útvonal megváltoztatását követelte, Helsinki attól kezdett tartani, hogy partjai közelében a tengerfenéken lerakódott mérgező fém, kadmium kerülhet a vízbe, s szintén a vonalvezetés átdolgozását követelte, Varsó pedig újra leszögezte, hogy a gázvezeték építése nem felel meg gazdasági érdekeinek.

A Nyezaviszimaja Gazeta orosz szakértőket idézve rámutatott: Medvegyev kijelentése mindezek ellenére nem helyénvaló és nem használ, hanem inkább árt az Északi áramlat kilátásainak. Kétségtelen ugyanis, hogy Németország és egy sor további európai állam érdekelt a megépítésben, eléggé erős lobbija van, s így remélhető, hogy át lehet hidalni az akadályokat. A kemény orosz megnyilvánulások viszont politikai színezetet adnak a kérdéskörnek, és elrettentik az európaiakat.

A szakértők szerint természetes, hogy azok az országok, amelyek részesei lehetnének a projektnek, de nem kerültek bele, ellenállás tanúsítanak.

Timur Hajrullin, az Antanta-Kapital vezető elemzője úgy vélte: nem érdemes zsarolni Európát, mert az EU-nak nem a vezetéken érkező gáz az egyetlen megoldás, s szükség esetén a hiányzó mennyiséget pótolni tudja Észak-Afrikából és a Perzsa-öböl térségéből.

Ezért a Gazprom túl agresszív megnyilvánulásai éppen ellenkező hatást válhatnak ki: a hatalmas monopólium expanzionista terveitől amúgy is megrémült európaiak kénytelenek lesznek válaszlépéseket keresni. Ráadásul nem is túl korrekt azzal fenyegetőzni, hogy nem szállítják le a Nord Stream útján a gázt, amelynek 90 százalékára már megkötötték a szerződéseket, s így a szállítások esetleges elmaradásáért a kötbért a Gazpromnak kell fizetnie - mondta az elemző.