Magas inflációt és egyensúlyjavulást vár a GKI

Az infláció magasabb, a gazdasági növekedés lassabb, az államháztartás egyensúlyának javulása viszont gyorsabb a tervezettnél - áll a Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült legfrissebb előrejelzésében. A társaság szerint erősödő világgazdasági bizonytalanság és kedvező európai konjunktúra közepette zajlik a magyar gazdaságpolitikai kiigazítás.

A tanulmány emlékeztet arra, hogy a tavaly nyár óta erőteljesen felgyorsult infláció tavaszi csúcspontja magasabb, mérséklődése szerényebb a korábban vártnál. Ennek több oka is van a kutatók szerint. A mintegy 10 százalékkal gyengülő dollár ugyanis nem ellensúlyozta teljes mértékben az olaj, a nyersanyagok és az élelmiszerek világpiaci árának növekedését. Így az importált infláció magasabb lett. Emellett az aszály is jelentős hazai élelmiszer-áremelkedést idézett elő.

Idén szeptemberben az infláció ugyan jelentősen, 6,4 százalékra mérséklődött. Az előrejelzés szerint azonban innen már csak nagyon szerényen, az év végéig körülbelül 6,2 százalékra csökken. Az év egészében mintegy 7,8 százalékos átlagos infláció várható.

A kutatók szerint a bruttó átlagkereset az év egészében körülbelül 8,5 százalékkal, ezen belül az üzleti szférában mintegy 9,5 százalékkal, a költségvetési szektorban a második félévi, a tizenharmadik havi fizetés felének terhére "előrehozott" béremelés nyomán körülbelül 6,3 százalékkal emelkedik.

A nettó bérek növekedése várhatóan messze elmarad ettől. Így a reálbér mintegy 4,5 százalékkal, az üzleti és a közszférában egyaránt körülbelül 6 százalékkal mérséklődik. A nyugdíjak reálértéke összességében változatlan marad, a nyugdíjasok árindexével számolva viszont mintegy 2 százalékkal mérséklődik.

A lakosság fogyasztása körülbelül 2 százalékkal mérséklődik, de ezen belül vásárolt fogyasztása alig csökken. Az euró árfolyama az év egészében 250 forint körül lesz. A kamatcsökkentési folyamat lassú, az év végére a jegybanki alapkamat csak 7 százalék környékére fog lemenni.

Az előrejelzés szerint a bruttó hazai termék (GDP) növekedése a vártnál is jobban, 2 százalék körülire lassul. Az agrártermelés mérséklődése önmagában 0,5 százalékponttal, a közösségi szolgáltatások visszaesése több mint 1 százalékponttal mérsékli a GDP növekedését.

Az ipar termelése várhatóan 8,5 százalékkal emelkedik. A belföldi turizmus dinamikusan nő, a tranzit szállítások gyorsan emelkednek. Erőteljesen bővülnek az üzleti szolgáltatások is. Az építőipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal mérséklődik.

A GKI kutatói szerint az államháztartás hiánya idén a GDP 3 százalékával csökken. A javulás mintegy fele a bevételek emelkedéséből adódik. Másik fele kiadáscsökkenésből fakad, hasonló arányban az állami-önkormányzati beruházások, illetve a közszolgálati kiadások mérsékléséből.

Jelentősen javul a külgazdasági egyensúly is. A teljes külkereskedelmi forgalom - amely összességében már tavaly is szerény aktívumot mutatott - kiviteli többlete meg fogja közelíteni a 2 milliárd eurót.

A jövedelemáramlások egyenlege viszont romlik. Nagyobb részt a külföldi tőkén keletkező profit, kisebb részt a kamatkiadások következtében. Végeredményben a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi 5,8 milliárdról mintegy 5,2 milliárd euróra javul. Mivel a tőkemérlegben a nettó EU-támogatások a tavalyi szinthez képest alig emelkednek, a magyar gazdaság külső finanszírozási igénye 4,5 milliárd euró, a GDP 4,4 százaléka lesz.