Az áram ára emelkedni fog, függetlenül a magyar jogszabályi változásoktól és a piac liberalizációjától, de hogy milyen mértékben, arról még korai beszélni - mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára a Central European Business Center Energia 2007 című budapesti konferenciáján.
Az európai tőzsdei árak a mostani szeptemberi időszakra 32 és 40 euró között mozognak megawattonként, a jövő év augusztusára pedig már 56 eurón jegyzik majd az áramot. Az áremelkedés a határokon nem áll meg, ezért szükség lehet szociális jellegű támogatásra, ami tíz-húsz milliárd forint kompenzációt jelentene - mondta a szakállamtitkár.
Felsmann Balázs hangsúlyozta, a GKM piacvezérlő módon szeretné kezelni ezt a helyzetet. Az egyik lehetőség például a paksi atomerőmű által termelt olcsó áram felhasználása a kompenzációra - említette.
Szöllősi László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) főosztályvezetője jelezte, hogy jó lenne megállítani a megújuló és kapcsolt energia támogatásának árnövelő tendenciáját. Míg két éve a villamos energia árában mindössze 0,5 forint volt kilowattóránként a kötelező átvétel alá eső megújuló és kapcsolt energia ára, addig ma ez már eléri az 1-1,5 forintot.
A MEH képviselője emlékeztetett arra, hogy a közüzemi lakossági ár megszűnésével a piaci folyamatok befolyásolják az árat. A főosztályvezető utalt arra, hogy három éve kilowattóránként még átlagosan 20 forintot, ma már 30 forintot fizet a lakosság az áramért.
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője az 1990 és 2006 közötti évekre vonatkozó vizsgálatuk alapján arról tájékoztatott, hogy ebben az időszakban az infláció kilencszeresére, a háztartási energia ára viszont 21-szerezésre nőtt.
Felére csökkent a támogatás
Az elmúlt évet tekintve - a földgáz ártámogatásának leépítése miatt - az áremelkedés 35-50 százalékos volt, de a 200 milliárd forintos támogatás a felére csökkent. Az elemző az MTI kérdésére elmondta, hogy jövőre a lakossági villamos energia árának infláció közeli vagy inkább az alatti emelkedésével számol. A kormányzatnak van eszköze arra, hogy a lakosságot kiszolgáló egyetemes szolgáltatókat rábírja: mérsékelt áremeléssel éljenek. Ilyen például az, hogy tartózkodik többletköltséget okozó szabályok meghozatalától - mondta.
Felsmann Balázs a konferencián elmondta, hogy a hosszú távú energiakoncepció várhatóan ebben a hónapban a kormány, október elején pedig a parlament elé kerülhet. A szakállamtitkár szerint a földgázbeszerzés diverzifikálásának legjobb módja az új kitermelési forrás és új szállítóvezeték - utalt a tervezett Nabucco projektre.
Az ellátásbiztonság kérdését taglalva Felsmann Balázs azt mondta: a GKM álláspontja szerint Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy az atomenergiát kiváltsa, vagy ha igen, annak nagy ára lenne. Ugyanakkor megjegyezte, hogy nincs tervben a 2020-ig szóló koncepció alapján új atomerőművi blokk építése.
Pályáztatják a szélerőműveket
Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a világban egyre több ország épít atomerőművet, de szűk a tervek megvalósításához szükséges gyártókapacitás. Kiemelte, hogy Magyarországon magas az atomenergia elfogadottsága.
Emlékeztetett arra, hogy a Paksi Atomerőmű 8,71 forint/kilowattóra termelési költségébe már beépültek a hulladékkezelésnek és a leszerelésnek a költségei is - ez utóbbi 2,4 forintot tesz ki az árban. Az OAH főigazgatója - utalva a környezetvédelmi miniszter nyilatkozatára, mely szerint új atomerőművi blokkról szóló döntést népszavazásnak kell megelőznie - hangsúlyozta: azt viszont számos olyan megfontolásnak kell megelőznie, ami az atomenergia mellett szól.
Hatvani György, a Mavir igazgatóságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a zöldenergia eddig évi 15 milliárd forint támogatást kapott, ami az áramárba is beépült. Most az új villamosenergia-törvény arra ad lehetőséget, hogy mérsékelje a zöldenergia támogatásának versenytorzító hatását. Példaként említette, hogy a szélerőműveket a jövőben pályáztatják, hogy a legolcsóbban épüljenek meg.