A lejbe való befektetés ígéri a legtöbbet

Felfelé irányuló trendet vett az infláció a közép-kelet-európai országokban, mivel a magasabb élelmiszer- és olajárak pénzromláshoz való hozzájárulása sokkal nagyon a régióban, mint Európa nyugati felében. A következő években a legnagyobb nyereség, évente mintegy 6 százalék a román lejbe való befektetések révén érhető el - áll az Erste Csoport elemzésében.

A magasabb fogyasztói árak, különösen a kőolajé, a búzáé és a tejporé az elmúlt hónapokban növelték az inflációt. Miközben a búza és a tejpor iránti globális kereslet növekedése további nyomást gyakorolhat az árakra, a kínálati oldalnak az árak csökkentésén kell dolgoznia, hacsak nem lesz jövőre is aszály. "Várakozásaink szerint az Európai Központi Bank nem reagál majd ezekre a tényezőkre, mivel külső és valószínűleg csupán átmeneti vagy egyszeri hatást gyakorolnak az inflációra. A közép-kelet-európai központi bankok részéről azonban várható némi reakció" - állítja Juraj Kotian, az Erste Csoport közép-kelet-európai makrogazdasági kutatócsoportjának társvezetője.

A rövid távú tényezőkön kívül a hosszú távú árkonvergencia is hatással van az inflációra, különösen, ha az új EU-tagállamokról van szó. "A közép-kelet-európai árkonvergenciát a jövedelemkonvergencia természetes hatásaként kell tekinteni. A valutafelértékelődésen alapuló szigorúbb monetáris viszonyok és a kamatlábak különbségei nagyobb nyereséget hoznak a közép-kelet-európai országokban befektetőknek" - tette hozzá Juraj Kotian. Bár az áruk és a szolgáltatások összeségében még mindig olcsóbbak, mint a fejlettebb EU-tagállamokban, az új tagállamok fokozatosan közelítenek az EU-15 országokban általános árszintekhez. A konvergencia elérése érdekében az árnövekedés általában nagyobb az új tagállamokban, mint a "régi Európában".

A konvergencia nagy részét a valutaárfolyam felértékelődésével érték el, ami növelte a közép-kelet-európai fix pénzügyi eszközökbe való befektetések megtérülését. A konvergencia többi részét a magasabb infláció és az ezzel járó nagyobb kamatlábkülönbségek révén érték el. Mivel a közép-kelet-európai gazdaságok folytatják árkonvergencia folyamataikat, a közép-kelet-európai rugalmas árfolyamokkal történő befektetéseknek is folytatódniuk kell, hogy nagyobb nyereséget hozzanak. A közép-kelet-európai valutákból származó nagyobb nyereség iránti igény segíti a központi bankok dezinflációs törekvéseit, és a nyereség aszimmetrikus elosztását inkább a valutaárfolyam felértékelődés felé, nem annyira a kamatlábkülönbségek felé viszi. A további áremelkedés és a közép-kelet-európai valutákba történő befektetések nyereségessége szempontjából fontosabb a jövedelmek növekedéséhez és az árszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó konvergencia.

Az inflációkülönbség magasabb kamatlábat jelent, míg a valutaárfolyam felértékelődés közvetlenül növeli a valutabefektetések megtérülését. A további árkonvergencia és a szigorúbb monetáris feltételek Közép-Kelet-Európában (a valutaárfolyam-felértékelődés és/vagy a magasabb kamatlábak révén) a következő két év folyamán várhatóan évente 2-6 százalékkal növeli a közép-kelet-európai valutákba való befektetések nyereségét. Az Erste Csoport elemzése szerint "amíg ezek az országok konvergálnak a jövedelmek és az árszintek tekintetében, addig várakozásaink szerint ez a nyereség pozitív marad azokban az országokban, ahol a valutaárfolyam rugalmas szerkezetű és ahol az inflációt tervezik. Előrejelzéseink szerint a legnagyobb nyereség, évente mintegy 6 százalék - beleértve az árfolyam hatását is - a román lejbe való befektetések révén érhető el. Ezt követi a lengyel zlotyba történő befektetés 3,6 százalékkal, a cseh valutába való befektetés pedig várhatóan évi 2,5 százalékot hoz átlagban a 2008-2009-es évek folyamán. Magyarországon körülbelül 2 százalékos nyereség várható, mivel a hanyatló gazdasági növekedés csak szerény lendületet ad az árkonvergenciának, és ez indokolja a monetáris politika szigorítását. A szlovák koronába való befektetés nyeresége várhatóan nulla lesz a 2008-2009-es évek folyamán, mivel az árfolyamot rögzítik, és az árfolyam az euróra való áttérés miatt az eurózónához igazodik."