Várat magára a bioetanol forradalma

Bár a kőolaj ára egyre feljebb kúszik a világpiacon, jelenleg mégsem hódít teret - s nem is gazdaságos - a nagyrészt kukoricából készülő bioetanol előállítása. A bioüzemanyagok korábbi terjedése megtorpant, mivel sokan vitatják, hogy egyáltalán segítik-e a környezetvédelmet, és hogy a mezőgazdaság képes-e lépést tartani az igényekkel. Pedig Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, és az eladási adatok is kedvezőek; mindezek ellenére kérdéses, hogy a jövőben képes-e komoly szerepet betölteni a gazdaságban a zöld üzemanyagok ipara.

Azt a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) első embere is elismeri, hogy támogatások nélkül jelenleg nem gazdaságos a döntően kukoricából készülő bioetanol előállítása. A szövetség elnöke, Zsemberi László szerint ezzel együtt is furcsa, közel 300 forintos benzin mellett az E85-ös alkohol-üzemanyag iránti kereslet nem emelkedik. A teljes fosszilis üzemanyag-forgalom természetesen hosszabb távon sem váltható ki az alkoholos bioüzemanyaggal, de a fejlődő technológiáknak is köszönhetően egyre nagyobb része igen - mondja a Magyar Bioetanol Szövetség vezetője. A trend mindenesetre azt mutatja, hogy egyre több alapanyagból - mezőgazdasági és városi hulladékokból - lehet alternatív üzemanyagokat előállítani - teszi hozzá.

Magyarországon a Tescónak van néhány hónapos forgalmazási tapasztalata, és a cégnél augusztus óta 215 forint a "biobenzin" literének ára - igaz, a Tesco hajlandó nyomott árakkal is dolgozni, mert egyéb területek nyereségeivel kompenzálni tudja az elmaradó áremelkedést. Ha azonban azt is figyelembe vesszük, hogy egységnyi bioetanolból hozzávetőleg 30 százalékkal kevesebb energia nyerhető, mint a benzinből, akkor a két üzemanyagtípus ára nemigen tér el egymástól.

Befektetés a jövőbe

A bioetanol terjedését nem csak az árak szempontjából érdemes vizsgálni. Az Európai Unió elsősorban klímavédelmi szempontokból megalkotott irányelvei szerint ugyanis 2020-ra az unióban tankolt benzin 10 százalékának bioetanolnak kell lennie. Az EU nagyratörő zöld tervei azonban egyre kevésbé tűnnek teljesíthetőnek. A "három húszas" célkitűzés (2020-ig 20 százalékkal csökkenteni az energiafelhasználást; szintén 20 százalékkal kisebb széndioxid-kibocsátást elérni; s az összes felhasznált energián belül 20 százalékra emelni a megújuló források arányát) megvalósításának módja erősen kérdéses még akkor is, ha a legtöbb tagország kedvezményekkel segíti az egyelőre többnyire gazdaságtalan zöld források arányának növelését.

A megújuló energiaforrásokat nem gazdaságosságuk miatt támogatja a fejlett világ, hanem azért a hagyományos, "füstös" energiahordozókkal szembeni megfizethetetlen előnyükért, hogy ezek használatával talán elkerülhető a Föld klímájának összeomlása, drasztikus megváltozása.

Ha az olaj és szén árába a környezetben és az emberi egészségben okozott kárukat is bele tudnánk számítani, világossá válhatna mindenki számára, hogy a megújulók támogatása befektetés a jövőbe. Mindez persze nem vígasztalja a drága kukorica miatt kesergő vállalkozókat, akiknek az elmúlt időben kialakult csillagászati gabonaárak (és a nehezebb hitelfeltételek) miatt tervezett befektetéseik nagy részét le kellett állítaniuk.

Hátra arc?

Ez azonban többek szerint nem is olyan nagy baj. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a bioetanol környezeti szerepe egyáltalán nem olyan meggyőző, mint ahogyan azt korábban gondolták. Az OECD szerint erdőirtásokhoz, a biológiai változatosság csökkenéséhez, a termőföld kizsigereléséhez és az élelmiszerek árának világszintű robbanásához vezethet, ha a kormányok továbbra is erőltetik a bioüzemanyagok terjedését. Ezt a vádat később az MBSZ cáfolta, arra hivatkozva, hogy az OECD elavult adatokkal dolgozott. A Föld Barátai nevű nemzetközi környezetvédő szervezet egyenesen azt kéri az EU-tól, hogy vonja vissza a 10 százalékos célkitűzést, és a bioüzemanyagok állami támogatásának megszüntetését szeretné elérni a Magyar Természetvédők Szövetsége is.