Nádai László az MTI kérdésére egy pénteki budapesti konferencián elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében megvalósuló fejlesztések 50-60 százaléka az építőipari termelésben jelenik meg, ami az ágazat teljesítményét megkétszerezi.
Hozzátette: az építőipari termelésben a 2006. évi 16 százalékos visszaesés után az idén stagnálás várható, majd 2008-ban már visszaáll a korábbi évtizedet jellemző 10 százalékos növekedési ütem. Így az előrejelzések szerint az ágazat 2015. évi várható teljesítménye meghaladja a 4200 milliárd forintot, ami a 2005. évi szint megkétszereződését jelentené.
Nádai László szólt arról, hogy az ágazatban 2003-ban, az elsők között alakult meg az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, és született meg az ágazati kollektív szerződés, ami az egész ágazatra kötelező erővel kiterjesztette a 100 ezer forintos minimálbért.
Az ágazat legsúlyosabb gondjai közé sorolta, hogy a kormány megszorító intézkedései hatására 15 százalékkal visszaestek megbízások, tovább virul a feketegazdaság, és nem szűntek meg a cégek közötti körbetartozások.
Az ügyvezető elmondta: harcolnak azért, hogy csak olyan építőipari közbeszerzési tendert lehessen meghirdetni, ahol a minimális rezsiórabér eléri legalább a 100 ezer forint plusz járulékai összegét.
Megemlítette: az EU ugyan hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország az építési javítási munkák általános forgalmi adóját a jelenlegi 20 százalékról 5 százalékra mérsékelje, ám a kormány még nem döntött ebben a kérdésben. Törekvéseik között szerepel ennek kilobbizása.
Nádai László a szakmunkáshiány csökkentésével kapcsolatban elmondta: aktívabb propagandával a fiatalok és a szülők számára is szeretnék vonzóvá tenni a szakmunkás pályát, másrészt ha több fiatal választaná a szakmunkás pályát, az lehetőséget teremtene arra, hogy a magyar kreativitás felszínre törjön. Rámutatott: európai példák sora bizonyítja, hogy a magyar szakmunkások magas szinten és kiválóan teljesítenek.
Az ügyvezető közölte: a körbetartozás problémájára megoldást jelentene az, ha nem adnák ki a használatba vételi engedélyt az épületnek, amíg az építőipari fővállalkozót nem fizetik ki.