Újabb élelmiszerár-robbanás előtt a világ

Az élelmiszerár-sokk második hulláma fenyegeti a világgazdaságot az amerikai gabonakészletek jelentős zuhanása és az ezzel egy időben jelentkező erős kereslet miatt - áll a Financial Times szerdai elemzésében.

A londoni gazdasági napilap értesülése szerint amerikai illetékesek azzal számolnak, hogy az amerikai búzakészletek 60 éves mélypontra - 312 millió vékáról 280 millió vékára - süllyednek a 2007-2008-as mezőgazdasági évad végére (1 véka 36,35 liter).

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb búzaexportőre, és az importőr országok erősen keresik az amerikai búzát, miután más exportőrök csökkentették a kínálatot - áll az elemzésben. Argentínában a hideg időjárás, Ausztráliában a szárazság károsította a búzatermést, Európában pedig árvizek sújtották a termést. A Deutsche Bank londoni szakelemzője szerint a készletek zsugorodása és Ázsia jelentős térségeiben jelentkező, mind komolyabb hiányok 2008-ra újabb, "felfelé ható ársokkot" valószínűsítenek.

A kukorica- és a szójababkészletek is alacsonyabbak lesznek a vártnál, miután - az árrekordok ellenére - növekszik a kereslet a felzárkózó piacok részéről. Az egyik idézett amerikai stratéga szerint a búza- és szójababkészletek "igen kellemetlen szintekre" süllyedtek.

A chicagói terménytőzsdén a búza határidős kontraktusai 2008 márciusi teljesítésre 9,29 dollárra emelkedtek vékánként, vagyis az árfolyam ismét közelít a nyáron beállított 9,61 dolláros rekordhoz. A szintén márciusi szállítású kukorica 4,19 dollárra drágult, ami hathavi csúcs, a januárra kötött szójabab-kontraktusok pedig 11,32 dollárral 34 éves csúcspontot értek el.

Terménypiaci elemzők figyelmeztetései szerint a növekvő gabonaárak a hústermelők költségeit is emelik, ami magasabb hús-, baromfi- és tejárakhoz vezet fogyasztói szinten. Az FTimes megjegyzi: az élelmiszerárak éppen olyan időszakban adnak lendületet az inflációnak, amikor a központi bankok igyekeznének kamatot csökkenteni a globális likviditási válság hatásainak kivédésére.

Londoni felzárkózó piaci elemzők a magyar inflációs adatokat kommentálva is rendre az élelmiszer-inflációt említik a fő hajtóerőnek. A Merrill Lynch legutóbbi előrejelzésében ugyanakkor a magyar élelmiszer-infláció szerkezetét kedvezőbbnek nevezte például a lengyelnél, rámutatva: Magyarországon elsősorban a feldolgozatlan élelmiszerek áremelkedése, Lengyelországban jórészt a feldolgozott élelmiszeripari termékek inflációja a fő hajtóerő. A ház szerint ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerszegmensben jelentkező inflációs sokk Magyarországon átmenetibb, Lengyelországban tartósabb jelenségnek ígérkezik.

A Goldman Sachs szerdán - az előző nap közzétett novemberi magyarországi inflációs számsort kommentálva - azt írta: a magyar élelmiszerárak már június óta gyorsabban emelkedtek, mint a térség többi országában, és ez a komponens valószínűleg ezért nem volt annyira kedvezőtlen a novemberi magyar adatban, mint amennyire a negatív meglepetést keltő cseh inflációs adatok után tartani lehetett tőle.