Amerikai otthonokból indult a hitelválság

Zilált évet hagy maga mögött a dollár, a subprime krízis augusztus elejétől november közepéig tartó töretlen gyengülési folyamat indított be, aminek mélypontja az 1,4866-os euro/dollár jegyzés is. Egyes olajtermelő országok - közöttük Oroszország - fontolóra vették, hogy elköszönnek a dollártól. A kölcsönök igénylői a gazdasági gondok miatt szigorodó feltételek között egyre kevésbé tudták fizetni törlesztőrészleteiket. Az így kialakuló tőkehiány a kamatok további emelkedését okozta, ami újabb ügyfeleket tett fizetésképtelenné, és világszerte a kölcsönök drágulásához vezetett. Az első komoly áldozat a világ legnagyobb pénzügyi csoportjának számító Citigroup volt, profitja a harmadik negyedben 57 százalékkal csökkent. A Merrill Lynch befektetőház évszázados történetének legnagyobb veszteségét könyvelte el, de bukott a Morgan Stanley és az OTP is.

Csődöt jelentett egy amerikai jelzáloghitelező

Csődvédelmet kért az egyik jelentős amerikai jelzálog-hitelező, az arizonai First Magnus Financial. Valószínűleg mind a 6 ezer alkalmazottját kénytelen lesz elbocsátani. A hitelintézet az egyik jelentős arizonai állami banknak, a National Bank of Arizonának 5 milliárd dollárral maradt adós, de például egy indiai szolgáltatócégnek is tartozik több millió dollárral. A First Magnus ügyfeleinek száma 25 és 50 ezer között lehet, nem csak amerikaiak. Összeomlását a subprime válság következménye, a krízishelyzetbe jutott nem elsőrendű jelzálogadósságok piacán volt jelentős, saját állítása szerint a legjelentősebb amerikai intézet.

A Moody's is aggódik a hitelválság miatt

A Mooody's 40 százalékos esélyét látja annak, hogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyed, mivel kiderülhet, hogy a lakóingatlan-piaci zuhanás nagyobb az eddig vártnál is. A 2001-es merényletsorozat utáni időszak óta nem volt olyan magas az amerikai recesszió veszélye, mint most - áll a Moody's Investors Service szerdán Londonban kiadott elemzésében, amely szerint a recesszió elkerüléséhez már a legközelebbi jövőben meredek kamatcsökkentés szükséges a Fed részéről. A 2004 júniusa és 2007 első negyedéve között az amerikai piacon kiadott, különböző kategóriájú jelzálog-hiteleknek hozzávetőleg a 70 százaléka, vagyis 1300 milliárd dollárnyi kinnlevőség tekinthető erősen kockázatosnak. Ebből 27 százaléknyi részre valószínűsíthető ténylegesen, hogy nem fizetővé válik - áll az elemzésben.

Trichet: Még nincs vége a hitelválságnak

A pénzügyi piacok jelenlegi válsága az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint kiigazítás, amely érezhető kilengéseket okoz, ezért további vizsgálatra van szükség a helyzetelemzéshez. Jean-Claude Trichet EKB-elnök szavaival gyakorlatilag nyilvánvalóvá tette, hogy a kamatemelés ebben a helyzetben jelenleg nincs napirenden. Joaquín Almunia uniós gazdasági és pénzügyi biztos szerint ugyancsak korrekt elemzésre van szükség bármiféle cselekvés előtt. Ugyanakkor óvott a túlreagálástól, ellenben fontosnak nevezte a "bizalmat és az átláthatóságot". A Fed elnöke szerint pedig a világ országainak együtt kell működniük a gazdasági stabilitás érdekében.

Kelet-Európa megszenvedi a hitelválságot

Kelet-Európa meg fogja szenvedni a globális pénz- és tőkepiaci felfordulást, áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyik vezető tisztviselőjének hétfőn ismertetett figyelmeztetésében, amely megemlíti Magyarországot is a "nyomás alá került" térségi gazdaságok között. Mindazonáltal Kelet-Európa eddig jól állta a próbát, állapította meg. A bank vezetése biztosra veszi, hogy a válság a nyugati világban súlyos lesz, és bizonyosra vehető az is, hogy ez nem marad hatás nélkül a bank tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban sem. A térségben két hatás várható: rövid távú likviditási problémák jelentkezhetnek, és hosszabb távra is emelkedhetnek a hitelköltségek. Ha pedig megnehezül és drágul a hitelhez jutás, akkor lassulni fog a térségbeli országok növekedési üteme.

Lassulást jósol a fejlett világnak az OECD

Az idei 2,7 százalék után jövőre, egészében mindössze 2,3 százalékkal nő a fejlett világ gazdasága. Az OECD azt javasolja, hogy a legfejlettebb államok jegybankjai, beleértve az euróövezet központi bankját, tartsák fenn legalább egy évig alapkamataik mostani szintjét, elősegítendő a gazdasági növekedést, illetve elkerülendő az Amerikai Egyesült Államokban a visszaesést.

A hitelválság jövőre is érezhető

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint az Egyesült Államokból kiinduló és az egész világra kiható hitelválságnak jövőre jelentősebb hatásai lesznek a világgazdaságban, mint idén. A harmadik negyedévben összesen 51 nyugat-európai adósságkibocsátó kockázati besorolása változott; ebből 33 volt a leminősítés és 18 a felminősítés. A mínusz 15-ös leminősítési ráta - vagyis felminősítéseknél ennyivel több leminősítés - a legrosszabb arány az utóbbi egy évben; az idei második negyedévben a felminősítések száma még kilenccel több volt az osztályzatrontásokénál a Moody's listáján. Az elemzés szerint a kelet-európai vállalati szektor ugyanakkor nem szenvedte meg az amerikai nem elsőrendű jelzálogadósi körből kiindult, globálissá vált likviditásszűkét, mert az itteni cégek kevéssé vannak kitéve a subprime adósságot is tartalmazó, kockázatterítés céljából értékpapírosított követelések piacának.

Aranyba menekülnek a dollár áldozatai

Most érdemes aranyba fektetni. Utoljára ugyanis 1980-ban volt olyan drága az arany és a "fekete arany", vagyis a kőolaj, mint napjainkban. Az árfolyamok emelkedését viszont most nem elsősorban egy közel-keleti olajválság okozza, hanem a világ energiafogyasztásának növekedése, és az Egyesült Államok gazdasági problémái, amelyek a dollár példátlan elerőtlenedéséhez vezettek. A "zöldhasú" árfolyama rekord mélységbe süllyedt az euróval szemben, mivel ezen a héten a Federal Reserve újabb, legalább 25, de akár 50 bázispontos kamatvágását várják: az USA központi bankja ugyanis attól tart, hogy a lassuló gazdaság miatt az elmúlt 16 év legnagyobb építőipari válsága alakulhat ki az Egyesült Államokban. A dollár egyfajta ördögi körbe került, a részben miatta emelkedő olajárak ugyanis a gazdaság további lassításával fenyegetnek, ami azután a dollár erejének sem tesz jót.

Hitelválság: 400 milliárd dollár veszteség

Ha ennek az összegnek akár csak a felét le kell írniuk a befektetőknek, annak az lesz a következménye, hogy a pénzintézetek saját hitelkihelyezései is visszaesnek, a csökkenés a bankszektor egészét tekintve 10:1 tőkeáttétellel számolva elérheti a 2000 milliárd dolláros nagyságrendet is - írta a Goldman Sachs szakembere egy hírlevélben.Mindebből drámai következmények fakadhatnak makrogazdasági szinten, komoly recesszió vagy a lassú gazdasági növekedés hosszú periódusa.

Rubelre válthatnak az orosz energiacégek

A Gazprom és a Rosznyefty - vagyis a legnagyobb állami földgáz- és olajcég - után a legnagyobb orosz magántulajdonban levő olajtermelő, a Lukoil is bejelentette: fontolóra veszi, hogy a jövőben az olajért és a gázért dollár helyett rubelt kér, amennyiben tovább gyengül az amerikai valuta. Költségeiket rubelben kell fizetniük, miközben a bevételeik dollárban folynak be, márpedig a rubel csak az idei első kilenc hónapban 14-15 százalékkal erősödött a dollárral szemben. Irán és Venezuela már novemberben javasolta ezt és Irán be is jelentette, hogy a maga részéről ezentúl csak más valutákért, elsősorban euróért és jenért ad el olajat.