Az OTP Bank által kiadott elemzés megállapítja: a döntést követő kommentár a csökkentés legfőbb indokaként a munkaerő-piaci folyamatokat említette. Ezek szerint az MNB módszerével a fehéredési hatásoktól megtisztított áprilisi béradat rövid bázison immár lassulást mutat.
A másik fontos tényező, hogy májusban még nem állt rendelkezésre a KSH első negyedéves "Munkaerő-piaci jellemzők" című kiadványa, amelynek adatai alapján az MNB stábja arra a következtetésre jutott, hogy a versenyszektor az alkalmazottak létszámának csökkentésén keresztül kezdett el alkalmazkodni a magasabb bérdinamikákhoz.
Az OTP Bank elemzői egyetértenek a leírt folyamatokkal, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy ezen indokok alapján elérkezett-e az ideje egy kamatcsökkentésnek. Az MNB szakértői stábja a múlt hónapban megjelentetett inflációs jelentésében felvázolt alappályában számolt a foglalkoztatottak számának csökkenésével, és a prognosztizált 8,6 százalékos bruttó bérnövekedés teljesüléséhez is természetszerűleg szükséges a rövid bázison mért bérdinamikák lassulása.
Így a megjelent adatok elsősorban az alappálya körüli bizonytalanságot csökkenthették, "azonban azzal kapcsolatban már szkeptikusak vagyunk, hogy egyetlen adat milyen mértékben képes egy 6-8 negyedévre előretekintő előrejelzés kockázati eloszlását tompítani" - áll az OTP Bank elemzésében.
A mostani kamatcsökkentés leginkább a jegybanki hitelesség megőrzése szempontjából lehet aggályos, hiszen az elmúlt hónapban a monetáris tanács az alappályát övező jelentős bizonytalanságot, illetve a felfelé mutató kockázatok túlsúlyát jelölte meg a tartás indokaként - rögzíti az OTP Bank.
A pénzintézet elemzése szerint a közölt érvek eloszlatásához nem elégséges egyetlen pótlólagos adat, így egy augusztusi - inflációs jelentéssel is megtámogatott - kamatcsökkentés a jegybanki hitelesség szemszögéből kedvezőbb lépés lehetett volna. Elképzelhető azonban, hogy a kamatcsökkentés hátterében a forint árfolyamsávjának viszonylagos közelsége is szerepet játszhatott.
A kamatdöntés indoklása szerint az infláció túljutott a csúcsponton és mérséklődni látszik az a kockázat, hogy az inflációs várakozások magas szinten rögzülnek. Az áprilisi bérstatisztikák szerint a versenyszektor nominális béremelkedésének üteme emelkedik, az adatokat azonban torzítja a munkapiaci és adózási szabályok változásának hatása.
Az indoklásban ugyanakkor az is szerepel, hogy az irányadó kamat további csökkentése a kedvező befektetői kockázati megítélés fennmaradása esetén is csak akkor lesz lehetséges, ha az inflációs kockázatok tovább mérséklődnek.