Egy felnőtt havi 33 191 forintból tudja megvásárolni a létfenntartáshoz szükséges alapvető cikkeket augusztusban az [origo] számításai szerint. (A számítás módszertanát a cikk végén találja). Az élelmiszer költsége ebből 31 862 forint, egy gyermek esetén pedig 24 789 forint.
A nettó átlagkereset havi 112 300 forint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait ismerve. Egy kétgyermekes család havi 113 301 forintot, azaz több, mint egy átlagos nettó havi bért költ élelmiszerre Magyarországon. Amennyiben a tisztító- és tisztálkodó szereket is beleszámoljuk, akkor még rosszabb a helyzet, 118 027 forint az alapvető szükségletekre fordított összeg. Miközben azonban a nettó jövedelmek alig - mindössze évi 1,2 százalékkal - emelkednek, az élelmiszerárak jelentős drágulás előtt állnak.
Átlagosan 15-20 százalékkal kell majd többet fizetni az élelmiszerért szeptembertől, de az előrejelzések szerint a 40 százalékos áremelés sem lesz ritka bizonyos cikkek esetén. Így a négytagú átlagos családok élelmiszerköltségei legalább 127 123 forintra emelkednek, 20 százalékos áremelés esetén pedig 132 650 forintból biztosítható az egészséges tápanyagbevitel.
Az augusztusi költségeket ráadásul jócskán csökkentette a fogyasztói kosárban szereplő zöldségek és gyümölcsök alacsony ára. Egy kilogramm paradicsom például pontosan kétszer annyiba került év elején, mint augusztusban.
Néhány jellemző élelmiszer ára | 2006 december | 2007 január | 2007 augusztus |
Pulykamell | 639 Ft/kg | 639 Ft/kg | 749 Ft/kg |
Sertéskaraj | 1564 Ft/kg | 1564 Ft/kg | 1219 Ft/kg |
Étolaj | 260 Ft/l | 260 Ft/l | 269 Ft/l |
Kenyér | 99 Ft/kg | 175 Ft/kg | 189 Ft/kg |
Burgonya | 138 Ft/kg | 158 Ft/kg | 215 Ft/kg |
Alma | 109 Ft/kg | 139 Ft/kg | 299 Ft/kg |
Paradicsom | 349 Ft/kg | 339 Ft/kg | 199 Ft/kg |
Tej | 209 Ft/l | 209 Ft/l | 215 Ft/l |
Az év eleji energiaár- és adóemeléshez képest nem sokat drágultak az alapvető cikkek, ezek költsége fejenként mindössze 1500 forinttal emelkedett tavaly óta. Sőt a sertés -és marhahús most olcsóbb, mint év végén volt. Lényegesen csak a pékáru drágult azóta, mintegy harmadával. Egy négytagú család költségeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze.
Egy négytagú család költségei | 2006 december | 2007 január | 2007 augusztus |
Élelmiszer összesen | 107 413 Ft | 110 617 Ft | 113 301 Ft |
Alapvető cikkek összesen | 112 014 Ft | 115 275 Ft | 118 027 Ft |
Az emelkedés okai és következményei
A mezőgazdaságban a tavaszi fagyok és a száraz, meleg nyár miatt kialakult vészhelyzet miatt a búza ára az év eleji szint közel duplájára emelkedett a Budapesti Árutőzsdén. A hiány a kukorica esetén még súlyosabbnak ígérkezik, mert az aszály miatt a termés a várakozások felénél is kevesebb lesz. Magyarországon a kukorica a takarmánygyártás pótolhatatlan alapanyaga, ezért drágulása mindenképpen kihat az állattartókra. Az ágazat alacsony tartalékai és jövedelmezősége rákényszeríti a termelőket és a feldolgozókat arra, hogy továbbhárítsák a költségnövekedést, így az a fogyasztói árakat is felhajtja, és közvetlen hatással lesz a hús- és tejtermékek árára. Mivel a környező országokban is hasonló gabonahiány mutatkozik, a kereslet tartós lesz, nem lehet számítani az import árletörő hatására.
Az európai és ausztrál időjárási hatások mellett a világgazdaság változásai is erősítik a gabonahiányt: a kínai és indiai teljesítménynövekedés, valamint a bioüzemanyagok térhódítása egyaránt apasztja a készleteket Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint.
Az élelmiszerár-emelés másodlagos inflációs hatásokat okoz, valamint a monetáris politika szempontjából is váratlan kockázati tényezővé vált. Összességében előfordulhat, hogy az infláció még januárban sem megy a 7-8 százalékos szint alá - állítja az elemző.
Suppan szerint a külkereskedelmi mérleg év elején tapasztalt javulása a háromszorosára növekedett gabonakivitelnek volt köszönhető. Mivel a gazdálkodók azt szeretnék elérni, hogy tartsák itthon a maradék 1,2 millió tonna intervenciós gabonát a hiány elkerülésére, így vagy a magyar állatállomány csökken, vagy a külkereskedelmi deficit nő.
Az élelmiszeradag számítása
A normatív, azaz elégséges élelmiszer mennyiségének számításához az Országos Élelmiszer -és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által megadott adatokat vettük alapul. Ezeket használja a KSH a létminimum-számítás élelmiszer-kosarának számításához is. A létminimum élelmiszer-kosarának tartalma közepes fizikai igénybevétel mellett fedezi az átlagos felnőttek egészségügyi és táplálkozás-tudományi követelménynek megfelelő teljes tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-igényét.
A létminimum-számítás normatív élelmiszerkosara | Havi mennyiség |
Hús, hal | 4,2 kg |
Tojás | 18 db |
Tej | 8 liter |
Sajt, egyéb tejtermékek | 2,8 kg |
Zsiradékok | 1,8 kg |
Cereáliák | 9,9 kg |
Cukor, kakaó, méz | 1,3 kg |
Burgonya | 5,2 kg |
Friss és tartósított zöldség | 11,7 kg |
Friss és tartósított gyümölcs | 6,1 kg |
Fűszerek, kávé, tea, üdítők | - kg |
Az OÉTI számításai szerint a 14 évnél fiatalabbaknak a felnőttek élelmiszer-normatívájának 77,8 százalékára van szükségük. Az alapvető cikkek közé, az élelmiszerek mellett a szükséges tisztálkodó- és tisztítószereket soroltuk.
Az adagok ismeretében összeállítottunk egy vásárlói kosarat, amely megfelelő minőségű, és követhető árú termékeket tartalmaz. A termékek összeállításánál igyekeztünk kiszűrni a szezonáis változásokat, és a megfelelően változatos étrendről is megpróbáltunk gondoskodni. A kosárban lévő tételek árait mindig ugyanabban a budapesti hipermarketben vizsgáltuk.