Az alkóvtól a manzárdig - ingatlanos kisszótár

Mitől terasz a terasz? Mekkora egy hall? Hogy néz ki a franciaerkély? Nem árt tisztában lenni a használt lakások piacán közkeletű szavak pontos jelentésével, előfordulnak ugyanis megtévesztő hirdetések. Az [origo] segít eligazodni.

(Cikkünk első részében az újabb keletű ingatlanos kifejezéseket vettük sorra, amelyeket elsősorban a lakásfejlesztők használnak - sőt, néha egyenesen feltalálnak.)

Hall
Ablaktalan, 8-10 négyzetméternél nem kisebb helyiség, funkciója csupán annyi, hogy a belőle nyíló szobák külön bejáratát biztosítja. Nem tévesztendő össze az előszobával, mivel a hall nem feltétlenül a bejárati ajtó mögött helyezkedik el. Régi, polgári lakások gyakori elrendezése, hogy az előszobából rövid folyosó vezet a hallba.

Alkóv
A nappaliból nyíló, önálló helyiség, eredetileg pihenő, dolgozó, esetleg könyvtárfunkcióval (lásd képünket). Annyiban rokona a hallnak, hogy szintén ablaktalan, de annál valamivel kisebb. Egy fülkenagyságú beugró azonban még nem alkóv: az alapterülete minimum 6-8 négyzetméter kell legyen.

Szoba, félszoba
Ha már a méretek szóba kerültek, érdemes rögzíteni, hogy Magyarországon a szoba legkevesebb 12 négyzetméter alapterületű - amelyik ennél szűkösebb, az már félszobának minősül. Az Egyesült Államokban, például, létezik a "harmadszoba" fogalma is, sőt odaát hasonlóan különböztetik meg a káddal és zuhanyzóval, valamint a csak az egyikkel felszerelt fürdőszobákat - nálunk azonban nem használatos efféle osztályozás.

Szuterén
Egykor grandiózus, mára több otthonra osztott, szecessziós villák jellemző része a szuterén, ami valaha cselédlakásl volt. Padlója lejjebb van, mint a talajszint, de nem egy teljes emelettel, ablakai ezért normál méretűek (ellentétben a pincehelyiségekével). Megjegyzendő, akkor is szuterénről beszélünk, ha a környező domborzat egyenetlensége miatt csak az épület egyik-másik lakásának padlója van a talajszint alatt, tehát újabb építésű házakban is előfordulhat.

Manzárdlakás
Úgynevezett manzárdtető alatt kialakított tetőtéri lakás. A manzárd tört síkú nyeregtető: fölfelé 45 foknál nagyobb (általában 70-80 fokos) dőlésszög után lapos, 10-20 százalékos dőlésre vált, így a hagyományos tetőtérnél sokkal nagyobb teret hozva létre a padláson. Ablakai rendszerint kiugróak. Két 17. századi francia építészről (Mansart) kapta a nevét.

Manzárdtető

Galéria
Belsőépítészeti megoldás, gyakorlatilag egy plusz belső emelet a nagy belmagasság minél jobb kihasználására. Fontos tudni, hogy ahol a megépítése 190 centiméternél alacsonyabb belmagasságot eredményez, az nem tekinthető hasznos alapterületnek.

Terasz
Sűrűn keverik össze a kertkapcsolattal nem bíró lakások esetében egyre inkább felértékelődő balkonok fajtáit, gyakran a jobb hangzás miatt. A terasznak közhiedelemmel ellentétben nem kell kimondottan nagy alapterületűnek lennie: elég, ha az épületből úgy lóg ki, hogy nincs fölötte semmilyen építmény, és három oldaláról is nyitott. Alfaja a tetőterasz.

Erkély
A teraszhoz hasonlóan kinyúlik az építményből, de fölötte is van egy másik erkély, esetleg valamilyen határolóelem. Oldalra legalább félig nyitott.

Erkélyek

Loggia
A legszívesebben a loggiára szokták azt mondani, hogy terasz, vagy erkély. Holott nagy különbség, hogy emez nem lóg ki az épületből, hanem a homlokzaton belüli térből vesz el helyet. Következésképpen felülről és mindkét oldaláról zárt, és sokszor a könyöklője sem korlát, hanem épített fal. Éppen ezért könnyen beépíthető, ily módon növelve a lakás hasznos alapterületét.

Franciaerkély
Tulajdonképpen nem más, mint egy erkély nélküli erkélyajtó, ahonnan nem lehet kilépni, legfeljebb egy keskeny szegélyre. A biztonságról szokásos magasságú erkélykorlát gondoskodik.