A Nokiát nem érdeklik a német kifogások

A Nokia konszern nem kíván tárgyalni a bochumi mobiltelefon-üzem további lehetséges működtetéséről - közölte a finn cég szóvivője. Arja Suominen szavai szerint: a bezárásról született döntés "igen alaposan átgondolt".

Németországban nagy felháborodást váltott ki a Nokiának az a terve, hogy a magas költségekre hivatkozva bezárja bochumi mobiltelefon-gyárát és a termelést Romániába és Magyarországra, illetve Finnországba telepíti át. A német kormány tárgyalásokat ajánlott a Nokiának abból a célból, hogy "gondolja át" a tervet.

A tartományi gazdasági minisztérium szóvivője még szerda délután közölte, hogy állandó kapcsolatban állnak a Nokiával. Hangoztatta ugyanakkor, hogy kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal is annak megállapítására, hogy a bezárás, illetve a termelés áthelyezése uniós támogatási pénzek bevonásával történik-e. Ezt időközben José Manuel Barroso bizottsági elnök a leghatározottabban cáfolta. Barroso az ilyen jellegű kifizetések lehetőségét "elfogadhatatlannak" nevezte, ugyanakkor Németországot figyelmeztette: "Ha üzemeket Finnországból Németországba helyezhetnek át, azt is lehetővé kell tenni, hogy gyárak Németországból Romániába költözzenek." Végül is a munkahelyek az EU-n belül maradnak - hangoztatta a bizottsági elnök.

Romolhat a Nokia megítélése az országban

Jürgen Rüttgers, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke szerint a döntésnek nincs érthető magyarázata, a Nokia érvelése - miszerint a németországi bérek tízszer magasabbak, mint Romániában - nem állja meg a helyét, mivel a bérek az összes költségnek csak kis részét teszik ki. Rüttgers hangoztatta, hogy a tartományi kormány nem fogadja el a Nokia döntését és egyebek mellett utalt arra, hogy jelentősen romolhat a cég megítélése Németországban, tekintettel a vállalatnak nyújtott állami támogatásra. A tartományi kormányfő szerint a Nokia 60 millió euró támogatást kapott a tartományi kormánytól, 28 milliót pedig a szövetségi kormánytól.

A Nokia 1999-ben azzal a feltétellel jutott támogatáshoz a tartományi kormánytól, hogy 2856 munkahelyet létesít. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalás érvényessége 2006. szeptemberben ugyan lejárt, de a gazdasági minisztérium szerint addig sem dolgoztak annyian a bochumi üzemben. Ezt valószínűsíti, hogy a gyárban jelenleg 2300-an dolgoznak, a bezárás őket érinti. A Nokia vezetői hangoztatták, hogy a munkavállalók képviselőivel a bezárásra vonatkozóan "kölcsönösen kielégítő" megállapodást igyekeznek elérni.

A bezárás Németországban hatalmas felháborodást, illetve ellenállást váltott ki. Szerda késő délután több száz szakszervezeti aktivista blokád alá vonta a Nokia bochumi üzemének be-, illetve kijáratait. A Nokia alkalmazottait szolidaritásukról biztosították több más szakma képviselői is.

A német kormány magyarázatot követel

A német kormány a bejelentés után felszólította a Nokia konszern vezetőségét: adjon magyarázatot arra, hogy miért döntött az üzem bezárása mellett. A Michael Glos konzervatív gazdasági miniszter nevében megfogalmazott állásfoglalás magyarázatot követelt és haladéktalan tárgyalásokat sürgetett.

A parlament délelőtti ülésén a képviselők pártállástól függetlenül - a jobboldaltól a baloldalig teljes egyetértésben - elítélték a Nokia döntését. A finn cég elleni vádak olyan élesek voltak, hogy több konzervatív képviselő is egyszerűen támogatási csalással vádolta a finn céget.

A munkabérek "magyarországi szintre" csökkentését ígérik

Rüttgers egy nyilatkozatban kijelentette: a német fél kompromisszumos ajánlatot kíván tenni a Nokiának, vállalva a termelési költségek csökkentését. Rüttgers egyebek mellett arról tett említést, hogy készek lennének a munkabér-költségeket "a magyarországi szintre" leszállítani. A tartományi miniszterelnök a szövetségi kormány segítségét kérte.

Közben Németországban mind több az olyan hang, amely a helyzetet visszafordíthatatlannak tartja. Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának német vezetője egy rádiónyilatkozatban úgy vélte: kevés a remény a tárgyalásokra, illetve arra, hogy a Nokia megváltoztatja döntését. Schulz szerint azt "a kapitalizmus farkastörvényei", illetve merően nyereségmegfontolások diktálták.

Közben a bochumi üzemben az alkalmazottak ismét felvették a munkát. További tiltakozó megmozdulásokat egyelőre nem terveznek, az üzemi tanács vezetője, Gisela Achenbach szerint ugyanis a politikai erőfeszítések sikerében bíznak.