Az idei év első hónapjára 7,1 százalékos, decemberre 4,5 százalékos, 2008 átlagában 5,7 százalékos inflációra számít Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ennek alapján jelenleg nem látnak esélyt kamatcsökkentésre.
Egyelőre ugyanis az emelkedő infláció, a jelentős kockázatok, és a forint magasan maradt kockázati felára sem indokolja a kamatvágást - közölte az [origo]-val az elemző. Várakozásaik szerint az első kamatvágásra júniusig várni kell, mivel egyes inflációt érintő kockázatok addigra tisztázódhatnak. A béradatok és a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak trendjének felmérése is több hónapot vehet igénybe. Amennyiben az év közepén jelentős gázáremelésre kerül sor, az inflációs cél elérése 2009 végére tolódik, amennyiben a sajtóhírekben emlegetett áfa emelés is megtörténik, az inflációs cél elérése 2010 előtt lehetetlenné válik, utóbbi esetben 2009 közepéig is indokolt lehet a kamatok tartása.
A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított éves átlagos áremelkedés 2007-ben 10,7 százalék, decemberben a 12 havi index 9,4 százalék, a havi árnövekedés 0,4 százalék volt. Novemberben egy hónap alatt 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A maginfláció decemberben 0,6 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,8 százalék volt. Az éves átlagos alapdrágulás 5,3 százalékot tett ki. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított éves átlagos áremelkedés 2007-ben 10,7 százalék, decemberben a 12 havi index 9,4 százalék, a havi árnövekedés 0,4 százalék volt.
Novemberben egy hónap alatt 0,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, és 7,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. 2006-ban az éves átlagos infláció 3,9 százalék volt, decemberben 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2005 decemberében és 0,1 százalékkal nőttek 2006 novemberéhez képest.
Tavaly az éves átlagos infláció 3,9 százalék volt, decemberben 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2005 decemberében és 0,1 százalékkal nőttek 2006 novemberéhez képest.A KSH közlése szerint a 2006 decemberében mért 6,5 százalékról az áremelkedés tizenkét havi üteme 2007. januárra 7,8 százalék, márciusra 9 százalékra gyorsult, meghatározóan az év eleji hatósági árváltozások miatt. A tizenkét havi árváltozás szeptemberben volt a legalacsonyabb, 6,4 százalék.
Az idén októbertől újra gyorsult az áremelkedés üteme, elsősorban az élelmiszerek és járműüzemanyagok jelentős drágulása miatt. A legnagyobb mértékben a háztartási energia árai emelkedtek, 24,6 százalékkal. Átlag felett, 11,5 százalékkal nőttek az élelmiszerárak. A szolgáltatások 7,4 százalékos, a szeszes italok, dohányáruk 6,7 százalékos, valamint az egyéb cikkek 4 százalékos drágulása átlag alatti volt. A ruházkodási cikkeknél kismértékű, 1 százalékos áremelkedést mértek. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2007-ben, mint az előző évben.
Novemberhez képest az élelmiszerek árai 0,8 százalékkal emelkedtek tavaly decemberben. Nőtt, 9,2 százalékkal az étolaj, 2,8 százalékkal a sajt, 2,4-2,4 százalékkal a péksütemények és a tej, 1,7 százalékkal a tojás, valamint 1,5 százalékkal a sertészsiradék ára. Egy hónap alatt viszont 1,5 százalékkal olcsóbb lett a sertéshús.Az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - nélkül számítva az élelmiszerek árai az előző hónaphoz képest 1 százalékkal drágultak.
Az átlagot meghaladó mértékben, 0,7 százalékkal emelkedtek az egyéb cikkek árai, ezen belül a járműüzemanyag árak 2 százalékkal nőttek. Az átlagosnál alacsonyabb mértékben, 0,2-0,2 százalékkal nőtt az ára a szeszes italoknak, dohányáruknak, háztartási energiának, 0,1 százalékkal pedig a szolgáltatásoknak.A ruházkodási cikkek árai összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
Az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Ezen belül jelentősen, 56,4 százalékkal drágult a liszt, 40,2 százalékkal az étolaj, 22 százalékkal a kenyér, 21,3 százalékkal a száraztészta, 21-21 százalékkal az idényáras élelmiszerek és a tojás, 20,8 százalékkal a péksütemények, valamint 16,9 százalékkal a baromfihús.A főbb kiadási csoportok közül a legnagyobb mértékben, 12,5 százalékkal a háztartási energia árai nőttek. Ezen belül a távfűtés 31,3 százalékkal, a vezetékes gáz ára 17,8 százalékkal lett drágább.Átlag felett, 7,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyag árak 13 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk 5,3 százalékos, valamint a szolgáltatások 6,8 százalékos árnövekedése átlag alatti volt.
A ruházkodási cikkek kis mértékben, 0,3 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek körében, 1,6 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.