A központi elektronikus kormányzat sikeresen csatlakozott az EU infrastrukturális rendszereihez, megteremtődtek az e-közigazgatás integrációjának alapját biztosító Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) elemei. A következő évek feladata az elektronikus ügyintézés kiterjesztése a közigazgatás egészére.
A jövőbeni célkitűzések között az elektronizáltság és a szolgáltatások hatékonyságának a növelését, a pán-európai működés megalapozását jelölte meg az elfogadásra váró E-közigazgatás 2010 névre keresztelt középtávú kormányzati stratégia. Kiemelt feladatnak tekinti a tervezet, hogy a jövőben minél szélesebb körben vegyék igénybe az állampolgárok és vállalkozások az új technikai lehetőségeket.
A 2010-ig megvalósítandó feladatokról szóló stratégia éppen ezért alapvetően azokra a fejlesztésekre koncentrál, melyek lehetővé teszi az állampolgárok és a vállalkozások online közigazgatási kiszolgálását. Az Európai Unió előírása folytán, ha a szabályozási környezet megengedi, 2010-re a közbeszerzést teljes mértékben elektronizálni kell és a tényleges közbeszerzések minimum felét az interneten keresztül kell majd lebonyolítani - olvasható a kormányzati stratégia tervezetében. Az uniós országok 2001-ben kezdték meg e-kormányzati rendszerük kiépítését. Ennek eredményeként a legfontosabb közigazgatási szolgáltatások közel fele már teljes körűen elektronizált.
E-fizetés, biztonságos állampolgári azonosító
A 2010-es stratégia fejlesztés fő iránya a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás teljes körű elektronizáltságának, az e-fizetés alkalmazásának a megteremtése, valamint a fokozott biztonsági követelményeket kielégítő állampolgári azonosító eszköz megvalósítása.
Biztonságos és egymással kommunikálni képes, átjárható rendszereket kell létrehozni. Alapvető cél, hogy a hétköznapi életben nagyobb legyen a választási lehetőség, illetve, hogy személyre szabottabb módon vehessék igénybe az emberek a közigazgatás, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és adózás szolgáltatásait.
A kormányzati elektronikus szolgáltatások keretében 2005-ben indult el az internetes adóbevallás. A legnagyobb adózók korábban is elektronikus úton küldhették már be a bevallásaikat, ez azonban még egy úgynevezett chipkártyás rendszer volt. Két évvel ezelőtt építették ki a kormányzati Ügyfélkaput, amely egyszerűbbé, ezáltal szélesebb körben alkalmazhatóbbá tette az elektronikus utat. Az Ügyfélkapu tulajdonképpen a közszolgáltatások igénybevételéhez szükséges elektronikus azonosító. Ezzel lehet igénybe venni a különböző elektronikus ügyintézési lehetőségeket.
Működő és bevezetés előtt álló szolgáltatások
Mintegy 50 ezer adózó lett köteles az elektronikus havi bevallás teljesítésére 2006 májusától, a többi foglalkoztató tekintetében pedig a következő év elejétől vált kötelezővé az internetes adóbevallási rendszer. Több mint két éve elektronikus úton is be lehet nyújtani a cégbíróságokhoz a kft.-k és részvénytársaságok bejegyzési kérelmét. Idén júliustól valamennyi cégforma tekintetében kötelező lesz az új rendszer, amelyhez elektronikus fizetési forma is társul. A Cégközlöny jó ideje kizárólagos elektronikus formában - CD lemezen - jelenik meg, 2008-ban pedig internetre kerül és ingyenessé válik a cégnyilvántartás is.
A számviteli beszámolót a hagyományos, papír alapú benyújtás helyett elektronikus úton is nyilvánosságra lehet hozni. A múlt novemberben elfogadott adómódosítás ellenben 2009-től kötelezővé teszi a digitális benyújtást, amellyel mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének egyaránt eleget tesz az érintett vállalkozás.
Tavaly év eleje óta a munkaviszony létesítésének és megszűnésének bejelentése (EMMA bejelentés), áprilistól pedig a nyugdíjbiztosítóhoz teljesítendő összesített munkáltatói bevallás (NYENYI bevallás) is e-rendszeren keresztül történik. Nyár végétől a jövedéki adóval kapcsolatos - VPOP-hoz benyújtandó - bevallások is elektronikus útra terelődtek. Az Elektronikuskormányzat-központ tájékoztatója szerint megvalósult az ingatlan-nyilvántartás ügyfélkapun keresztül történő elérése is. Havonta húsz lekérdezés indítható, amellyel a tulajdoni lap ingatlanra vonatkozó adatai ellenőrizhetők az ingatlan-nyilvántartásból.
Számos önkormányzat lehetővé tette a közigazgatási eljárások egy részében az internetes időpontfoglalást (például okmányirodákban) és bizonyos ügyek elektronikus úton is elindíthatók. A kormány-előterjesztés rámutat ugyanakkor arra, hogy sok településen egyáltalán nem valósult meg fejlesztés, nem alakítottak ki nyilvános hozzáférési pontokat (e-Magyarorszag), illetve saját honlapot és a közigazgatási szolgáltatások sem elektronizálódtak.