Egyelőre a zavart növeli a fordított áfa

Nehezen alkalmazkodnak az érintettek a fordított áfázáshoz. Az APEH próbál magyarázni, de a törvény ezzel együtt sem egyértelmű, pedig ha hibázunk, szigorúbb szankciókra számíthatunk.

A januártól élő új áfa-törvény az uniós jogharmonizáció mellett az áfa-csalásokat is igyekszik kiszűrni. A fordított adózás bevezetésével a fiktív adóalanyok által elkövetett adócsalás visszaszorítását remélik a jogalkotók.

Amennyiben ugyanis a normál adózás van érvényben, a fiktív (vagy csak utóbb köddé vált) adóalany felszámítja az áfát, s ezt a vevő meg is fizeti neki. Az eladó azonban nem fizeti be a költségvetésbe az áfát, míg a terméket, szolgáltatást beszerző adóalany a bizonylat birtokában visszaigényli azt, vagyis olyan adót igényel vissza a költségvetéstől, amit oda nem fizettek meg. Áthárított áfa hiányában ez a csalási forma nem tud érvényesülni. A fordított adózást eddig is alkalmazták a hulladékkereskedelemben, valószínűleg nem véletlen, hogy az építőiparra terjesztették ki.

Az APEH külön tájékoztatóban magyarázza a fordított adózás gyakorlati szabályait, azonban ez alapján sem tud minden érintett eligazodni.

Kiket érinthet a fordított adózás?

Nem árt tisztázni néhány tévhitet. A legfontosabb az, hogy fordított áfa-fizetés csak akkor jöhet szóba, ha az eladó és a vevő (vagy a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője) áfa-alanyok, és belföldinek minősülnek, tehát van magyar adószámuk. Fontos kiemelni azt is, hogy az adólevonási jog gyakorlásán semmit nem változtat a fordított adózás. Az áfát pedig az áfa-bevallási időszakoknak megfelelően kell befizetnie a vevőnek.

Az áfa-törvény taxatíve felsorolja az érintetti kört, azonban gondot okoz a gyakorlatban az, hogy az egyes szolgáltatásokat nem nevezi meg SZJ-szám szerint, illetve egyes fogalmakat (pl. ingatlan, fenntartás, karbantartás) nem magyaráz meg az értelmező rendelkezések között.

Fordítottan kell adózni, ha

• az építési-szerelési munkák elvégzését követően ingatlan átadása, ingatlan értékesítése történik,
• az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatásoknál,
• az előzőekhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésnél és -kirendelésnél,
• újnak nem minősülő ingatlan vagy nem beépítés alatt álló ingatlan, illetve építési teleknek nem minősülő földterület értékesítésekor, ha az értékesítő adóalany az ilyen értékesítései vonatkozásában az általános szabályok szerinti adózást választotta,
• ha a felszámolás alatt álló adózó tárgyi eszközt, vagy egyéb, 100 ezer forintot meghaladó értékű terméket ad el.

Mivel a legproblémásabb az ingatlanokkal, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos áfafizetés megítélése, a továbbiakban az ezzel kapcsolatos adóhatósági magyarázatokra térünk ki.

Ingatlanhoz kapcsolódó termékértékesítés

Termékértékesítésnek csak egész ingatlan vagy földterület minősülhet, ezért ha valaki építőanyagot vásárol, biztos, hogy az eladónak kell befizetnie az áfát az adóhatóságnak, az egyenes adózás szabályai szerint. További fontos feltétel, hogy főszabály szerint csak az új, illetve beépítés alatt álló ingatlanok, valamint az építési telkek értékesítése tartozik áfa-körbe. Amennyiben ilyen ingatlant építési szerződés alapján adnak át, mindig fordítottan kell adózni, tehát az eladó nettó számlát állít ki, a vevő pedig saját nevében fogja felszámítani és megfizetni a kiszámlázott ellenértékre (ez lesz az adóalap) a 20 százalékos áfát.

Nem építési, hanem adásvételi szerződésnél más a helyzet. Itt csak akkor kell fordított adózással számolni, ha olyan ingatlanról van szó, amelynek értékesítése az általános szabályok szerint áfa-mentes lenne (pl. használt ingatlan), de az eladó bejelentette az adóhatóságnak, hogy áfa-fizetési kötelezettséget választ. Ez a megfogalmazás egyben azt is jelenti, hogy ha valaki (továbbra sem magánszemélyről, hanem áfa-alanyokról beszélünk) eleve áfakötelezettség alá eső új ingatlan vásárol, szóba sem jöhet a fordított adózás, egyenesen kell adózni: az eladó számolja fel és hárítja át az áfát a vevőre.

Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások

Ebbe a szolgáltatási körbe tartozik a törvény szerint az ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, fenntartás, takarítás, tisztítás, karbantartás, javítás, átalakítás és bontás. A felsoroltakon kívüli tevékenységek nem tartoznak ide, mint például az őrző-védő szolgálat, a portaszolgálat, az ingatlanhoz kapcsolódó tervezés, a művezetés, az ingatlan bérbeadása vagy üzemeltetése.

Az APEH tájékoztatója értelmében viszont fordítottan adózik a kertészeti szolgáltatás (fűnyírás, fametszés), mégpedig azért, mert a Ptk. szerint ingatlannak kell tekinteni a földterületet, a felépítményt, valamint ezek alkotórészét. Ezért a kertészeti tevékenységek ingatlan karbantartásának minősülnek. Ingatlanhoz kapcsolódó javításnak minősül például a villanyszerelés, a vízvezetékszerelés, fűtésszerelés.