Véget ért a négyéves türelmi időszak, az eddiginél erőteljesebben kívánja gyakorolni többségi tulajdonosai jogait az osztrák bankkonzorcium a BÉT-en - tudta meg a Napi Gazdaság bécsi forrásokból. Bár a Bécsi Értéktőzsde csupán a BÉT-részvények 12,5 százalékával rendelkezik, elnöke, Michael Buhl akár a BÉT elnöki székébe is beleülne. A magyar tulajdonosok viszont nem szeretnék, ha a BÉT a bécsi börze fiókjává válna, hanem - összhangban az osztrák tulajdonosok vásárláskor tett nyilatkozataival - a magyar tőzsderészvények parkettre való mielőbbi bevezetését szorgalmazzák.
Az ellentétet jelzi, hogy a BÉT együttesen 68,5 százalékot birtokló osztrák tulajdonosai immár harmadik hete hagyják válasz nélkül a két legnagyobb magyar tőzsdei cég, az OTP és a Mol elnökének levelét, amelyben a Világgazdaság információi szerint a konzorciumba való belépést indítványozzák. A két nagy a BÉT stratégiájának alakításában szeretne részt venni.
A stratégiát mások is hiányolják. A magyar tulajdonosok közül többen szívesen láttak volna a március 31-i tőzsdeközgyűlés napirendjén egy ilyen napirendi pontot, ám hiába. Borítékolható, hogy ez a kérdés a közgyűlésen is felvetődik, mind a lehetséges akvizíciós irányok, mind a tőzsdei bevezetés tekintetében.
Megoszlanak a vélemények arról, várható-e drámai szakadás a közgyűlésen. A testületek hároméves mandátuma lejár, és a konzorciumi tagok eddig azzal nyugtatták a nagyobb magyar tulajdonosokat, hogy nem terveznek változást azok összetételében. Ugyanakkor a mostani bécsi hírek a hazai tőzsde érdekeit négy éve példás határozottsággal képviselő Szalay-Berzeviczy Attila lecseréléséről a bécsi tőzsde társ-vezérigazgatójára, ellentmondanak mindennek.
Többen állítják, hogy Pál Árpád BÉT-vezérigazgató múlt heti lemondása is a BÉT jövőjét illető ellentétek következménye. Az [origo] információ szerint Pál Árpád visszautasíthatatlan állás ajánlatot is kapott, így nem lehet egyértelműen az osztrák-magyar konfliktursa fogni távozását.
A két legnagyobb magyar tőzsdei cég vezetői azt fontolgatják, hogy végső esetben akár más parkettre eveznek át a Mol és az OTP részvényeivel. Már csak mérete miatt is elsősorban Varsó kerülhet szóba, bár kétségtelen, hogy egy efféle váltás számos jogi, technikai problémát is felvetne. A két nagy cég egyike, az OTP - egyes hírek szerint - más, a hazai tőzsde fejlődésében érdekelt nagybankokkal közösen akár arra is kész, hogy megvegye a konzorcium pakettjét, amelyért az 2004-ben 34 millió eurót fizetett. Az osztrákok azóta osztalék és BÁT-részvényeladás formájában mintegy 16 millió eurót már viszontláttak befektetésükből.