Drágább pénztárak a bizonytalanság miatt

A piac a pénztárak értékesítésekor be fogja árazni a licitbe azt a bizonytalanságot, amely a társadalom alacsony reform-befogadó képességéből és a politikai ellenzék megnyilvánulásaiból származik, és ez bevételkiesését okoz.

A reformot Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, a Budapest Business Journal által szervezett konferencián úgy jellemezte, hogy a társadalombiztosítás egységes marad, a nemzeti kockázatkezelés is változatlanul él, viszont a pénz felhasználása hatékonyabb és igazságosabb lesz.

Szerinte az új rendszerben például nem fordulhat majd elő, hogy olyan helyzet alakuljon ki, mint most van az OEP és az ÁNTSZ által használt megye-kódok esetében. Bár minden miniszter törekedett ezek egységesítésére egyiküknek sem sikerült elérnie.

A 2009. február 1-jével induló rendszerben a járulékokból befolyó összeg legnagyobb részét, 1015 milliárd forintot fejkvóta szerint osztanak el a biztosítók között. A szolgáltatások tényleges igénybevétele alapján 810 milliárd, a szükségletek szerint 205 milliárd, míg a feladatok finanszírozására - például mentés, büntetésvégrehajtási egészségügy - 75 milliárd forint jár egy évben.

Arra a kérdésre, hogy a nyárra tervezett nemzetközi road show-n kit akar megszólítani a tárca, az államtitkár azt válaszolta, hogy vannak olyan szakmai befektetők, amelyek a telített magyar biztosítási piacra csak az egészségbiztosítás révén tudnak betörni. Ez azért vonzó, mivel több százezer ember adataihoz jutnak hozzá, akiknek más biztosításokat is eladhatnak.

Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz a biztosítási reformmal, ha egy biztosító sem "kel el", az államtitkári válasz így szólt: a minisztérium dolga az, hogy mindent elkövessen azért, hogy a befektetők megvásárolják a megalapítás előtt álló 22 állami egészségbiztosító 49 százalékát.

Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzser Központjának témavezetője a befektetők szemszögéből vizsgálta a biztosítási reformot. A konvergenciaprogram szerint az állam 2009-ig a GDP 0,9 százalékának megfelelő összeget, mintegy 200-250 milliárd forintot von ki az egészségügyből. A népszavazással kiiktatott vizitdíj és kórházi napidíj pedig feloldotta a szolgáltatások igénybevételét korlátozó féket.

Kiemelte azt is, hogy a teljes kiadás 80 százalékát a biztosítottak 20 százaléka használja fel. Így lesz olyan korcsoport, amely veszteséget termel a biztosítónak.