A vártnál nagyobbat emelt a jegybank

Keddtől 0,50 százalékponttal 7,50 százalékról 8,00 százalékra nő a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A kamatmódosítás iránya megfelel az elemzői várakozásoknak, mértéke azonban nagyobb a szakértők többsége által vártnál. 

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa követi a belpolitikai eseményeket, döntéseiben azonban hosszú távra összpontosít - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői délutáni sajtótájékoztatóján.

A jegybank elnöke megjegyezte: a politikai bizonytalanság mindig pénzpiaci bizonytalanságot és kockázatot jelent. Simor András komolytalannak nevezte azt a kérdést, amely arról szólt, hogy esetleg a miniszterelnöki poszt várományosa lenne.

Beszámolt arról, hogy a monetáris tanács ülésén az 50 bázispontos kamatemelés mellett, 25 bázispontos és kamattartási javaslat is elhangzott, a meggyőző többség azonban az 50 bázispontos kamatemelésre szavazott.

Simor András azt is elmondta, hogy a jegybank nem változtatta meg inflációs előrejelzését februárhoz képest, és a monetáris tanács továbbra is a 3 százalékos inflációs célt tartja kívánatosnak 2009-re. Ez jut kifejezésre abban, hogy februárban nem emelt kamatot, most pedig 50 bázispontos emelésről döntött - fejtette ki a jegybankelnök.

Magas a bér- és az áremelkedés

A monetáris tanács a vártnál nagyobb béremelésekkel, az infláció lassú csökkenésével és az áremelkedések lehetséges továgyűrűzésével indokolja közleményében az alapkamat emeléséről hozott döntését.

A testület szerint az inflációs várakozások az áremelkedés ütemének lassú csökkenése miatt magas szinten maradhatnak. A tanács úgy értékeli, hogy az eddigi áremelkedések újabbakat okozhatnak és szélesebb körben éreztethetik hatásukat.

Ráadásul a januári béradatok szerint a versenyszférában a vártnál jóval nagyobb mértékben megemelkedett átlagkeresetek mellett az is tovább növeli az inflációs nyomást, hogy a foglalkoztatás csökkenése következtében a munkapiac lazul.

Alig reagáltak a piacok

Mérsékelt hatást gyakorolt a forint árfolyamára és az állampapír-hozamok alakulására a jegybanki alapkamat vártnál nagyobb emelése. A kamatdöntése előtti percekben az euró árfolyama 259,50/60 forintnál járt. A bejelentést követően 259 forintig jutott kurzus, de hamar bekövetkezett egy újabb korrekció is.

Nem volt számottevő hatása a kamatemelésnek az állampapírpiacon sem. A kereskedők szerint esetleg a döntés hátterét, illetve az elkövetkező döntések iránti eltökéltséget megerősítő sajtótájékoztatónak lehet majd komolyabb húzóereje.

Kisebb kamatemelést vártak az elemzők

A Reuters hírügynökség budapesti irodájának múlt héten nyilvánosságra hozott felmérésében 26 elemzőből 18 szakember 0,25 százalékpontos, 7 pedig 0,50 százalékpontos emelést valószínűsítet, egy pedig az alapkamat szinten tartartását prognosztizálta.

Sokkal eltérőbbek voltak a véleményeik arról, hogyan alakul az alapkamat az idei és következő év végén. Előrejelzéseik mindkét időpontra 5,75 és 8,50 százalék között szóródtak. A megkérdezett elemzők álláspontjainak középértéke alapján az idén év végén újra 7,50 százalékra, jövőre 6,50 százalékra csökkenhet az alapkamat.

A tanács legutóbbi, februári kamatdöntő ülésén változatlanul 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a testület négy tagja szavazott 25 bázispontos emelésre. A hétfői kamatdöntő ülés az első a forint árfolyamsávjának február 25-i eltörlése óta. Az alapkamat 2007 szeptembere óta nem változott.