Gyorsítanák a közbeszerzési jogvitákat

Módosítaná a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati rendszert az igazságügyi tárca. Jelenleg egy vitás ügy megoldása annyira elhúzódhat, hogy a szerződés gyakran már rég teljesül, mire a per véget ér. A közbeszerzési törvényt módosító javaslat bevezetné az előzetes vitarendezés lehetőségét, és növelné a választottbíróságok szerepét.

A hatályos jogszabályok alapján a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslat olyan hosszú időt vesz igénybe, hogy szinte lehetetlen a jogsértés következményeit orvosolni. A szerződés ugyanis megköthető akkor is, ha az üggyel kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásban még nincsen döntés. Ha később - a döntőbizottság, majd a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Ítélőtábla, végül a Legfelsőbb Bíróság - jogerős döntése megállapítja a jogsértést, a szerződés már évek óta létezik, és nagy eséllyel már teljesítették is. Így szinte kizárt, hogy az az ajánlattevő teljesítsen, akit jogszerűen ki kellett volna választani.

Az igazságügyi tárca által kidolgozott javaslat a visszásságok elkerülése érdekében négy fő módosítást tartalmaz:

• A Közbeszerzési döntőbizottság eljárására vonatkozó egyes szabályok módosítása
• Kétfokú jogorvoslati rendszer bevezetése az eljárások gyorsítása érdekében
• A szerződéskötési moratórium szabályainak átalakítása
• A szerződés érvénytelenségével kapcsolatos rendelkezések elhelyezése a törvényben

Közbeszerzési Döntőbizottság - egy biztossal

A Közbeszerzési Döntőbizottság jelenleg három biztosból álló tanácsban jár el. A közbeszerzési jogorvoslati ügyekben ezután főszabály szerint egy biztos járna el (a döntőbizottság elnökének a bonyolult esetekben lehetősége lenne adott ügyet három biztosból álló tanács elé utalni). Az eljárásban a jogi képviselet kötelező lenne.

A döntőbizottság három érdemi határozatot hozhatna: az alaptalan kérelmet elutasíthatná, kisebb jogsértést állapíthatna meg enyhe szankcióval, illetve súlyos jogsértést tartalmazó határozatot hozhatna súlyos szankcióval (ezek: a döntés megsemmisítése, bírság, illetőleg eltiltás). A cél az, hogy a szankciók igazodjanak a jogsértés súlyához, és visszatartó erejűek legyenek.

Ezen túlmenően vélhetően könnyebb lesz megmagyarázni az Európai Bizottságnak, hogy a közbeszerzési törvény kisebb mértékű megsértése - mivel bírság kiszabására nem került sor - nem alapoz meg szabálytalansági eljárást és az esetlegesen kapott támogatást sem kell visszafizetni.

A kétfokú jogorvoslati rendszer gyorsítaná az eljárást

Az előterjesztés szerint a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatára indított közigazgatási perben a Fővárosi Bíróság a határozatot vagy helyben hagyja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a döntőbizottságot új eljárásra kötelezi. Vagyis megszűnne a bíróság határozatot megváltoztató jogköre. Az intézkedés előnye, hogy kétfokúvá válik a jogorvoslat, azaz lényegesen rövidebb idő alatt születhet meg a jogerős döntés még akkor is, ha a bíróság új eljárásra kötelezi a döntőbizottságot, hiszen az már a Fővárosi Bíróság útmutatása alapján fog eljárni és eljárására kötött határidő az irányadó.

A perben az e-kommunikációt teljes körben és kizárólagosan vezetnék be a bíróság és a felek között, ebből adódóan az eljárási határidők is csökkennének (rövidebb határidő állna rendelkezésre például az iratok továbbítására, a hiánypótlásra, vagy a tárgyalás kitűzésére). Főszabályként érvényesülne a per tárgyaláson kívüli elintézése, vagyis a bíróság csak erre irányuló kifejezett kérelem esetén tartana tárgyalást.

Szerződéskötési moratórium, előzetes vitarendezés

A hatékony jogorvoslat érdekében szükséges (uniós irányelv is szól róla) egy olyan időszak bevezetése, amely a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló döntés és a szerződés megkötése közötti időben lehetővé teszi a sértett fél számára, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtson be. Ilyen időszak hiányában ugyanis az ajánlatkérők a szerződés minél gyorsabb aláírására törekszenek, megfosztva az érintetteket attól, hogy érdemben vitathassák az eljárás eredményét.

A hatályos szabályozás jelenleg is előír egy 8 napos szerződéskötési tilalmi időszakot, a javaslat azonban ezt egységesen 20 naptári napban állapítaná meg. A szerződéskötési moratórium automatikusan meghosszabbodna a jogorvoslati ügy lezárásáig. A döntőbizottság pedig ezután nem arról döntene, hogy megtiltja-e a még meg nem kötött szerződés megkötését, hanem arról, hogy kivételesen megengedi-e a szerződés megkötését, ha azt például nemzetgazdaságilag fontos ok szükségessé teszi.

Új elem a javaslatban az előzetes vitarendezés. Erre akkor van lehetőség, ha az ajánlattevő nem ért egyet az ajánlatok összegezésében foglalt valamely megállapítással. Ekkor az eredményhirdetés során vagy azt követően 5 napon belül köteles az ajánlatkérőhöz fordulni jogorvoslatért. Kérelmében meg kell jelölnie az összegezés vitatott pontját, javaslatát, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket. Az ajánlatkérőnek a kérelemben foglaltakat meg kell vizsgálnia és egyetértése esetén az írásbeli összegzést - az érintett ajánlattevők egyidejű tájékoztatása mellett - módosíthatja.

A közbeszerzési szerződések érvénytelensége

A hatályos törvény nem tartalmaz olyan okokat, amelyek a megkötött közbeszerzési szerződés érvénytelenségét jelentik. A tervezet szerint ezután ilyen okként lenne feltüntetve, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg, vagy ha a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárást megindítását kérelmezze. A döntőbizottság ezekben az esetekben köteles lesz a szerződés érvénytelenségének kimondása iránt pert indítani.

A közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos jogvitákat jelenleg a rendes bíróságokon, illetve választottbíróságon (előnye a gyorsasága) rendezik. Utóbbi térnyerése érdekében az előterjesztés arra tesz javaslatot, hogy az ajánlatkérő már a dokumentációban, a szerződési feltételek között adjon tájékoztatást arról az ajánlattevőknek, ha a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos jogvitát választottbírósági útra kívánja terelni. Ha az ajánlattevő nem fogadja el ezt a kikötést, ajánlata ebből az okból nem minősíthető érvénytelennek.