Ösztönző költségtérítést akarnak a rektorok

Keddi ülésén elfogadta a Magyar Rektori Konferencia azt a javaslatot, ami "a költségvetésből támogatott hallgatói kör és a fizetendő költségtérítési rendszer átalakításáról" szól.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán tartott ülésen elfogadott javaslat egyik központi eleme, hogy a rektorok teljes átjárhatóságot szorgalmaznak az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyek között, a másik központi elem pedig az, hogy a hallgató teljesítménye alapján differenciálnák a fizetendő összeget.

A konferencia 109 igen, 25 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot.

Az elfogadott dokumentum szerint igazságtalan a hallgatók jelenlegi, államilag finanszírozott és költségtérítéses kategóriába sorolása. Mint írják: gyakorta megesik, hogy az állami és a költségtérítéses helyen tanulók teljesítménye alig különbözik, míg költségeik nagymértékben eltérnek.

"Sok költségtérítéses hallgató jobb tanulmányi teljesítményt nyújt, mint sok államilag finanszírozott hallgató. Mégis, a tanulmányi teljesítménytől függetlenül, az összes költségtérítéses hallgató több százezres költségtérítést fizet, míg az államilag finanszírozott hallgatók semmit" - áll a javaslatban. Az anyagban az is kiemelik, hogy az állami intézményekben alkalmazott legmagasabb költségtérítés sem éri el a tényleges önköltséget, ezért az állami intézmények költségtérítéses hallgatói is államilag támogatottak.

Mindezek szellemében a konferencia igazságosabb, várhatóan 2010-től bevezethető rendszerre tett javaslatot. Az elgondolás nem jelent többletbevételt az intézményeknek, "csupán" a meglévő források igazságosabb elosztását szolgálja.

A javaslat lényege, hogy 2009-től a rendszer bevezetéséig - vagyis 2010-ig - tartó átmeneti időszakban teljes átjárhatóság legyen az államilag finanszírozott és a költségtérítéses rendszer között, szemben a most érvényes 15 százalékos kvótával, s az adott év tanulmányi eredményétől függően évente lehessen meghatározni, hogy ki melyik képzési formában tanulhat.

A rendszer a javaslat szerint 2010-től egészülne ki a differenciálással, ami azt jelentené, hogy nemcsak kétféle fizetendő összeg lehet (nulla vagy évi több százezer forint), hanem a fizetendő összeg minden évben az előző év tanulmányi teljesítményétől függően változna. A konferencia két javaslatot tett arra, hogy az első évben minek alapján állapítsák meg az esetlegesen fizetendő összeget, az egyik szerint a felvételi eredményt differenciáltan vennék figyelembe, a másik szerint pedig az első évben fizetési mentesség járna.

A javaslat további részében a konferencia a felvételi rendszer módosítását javasolja: egyfelől lejjebb szállítanák a felvételi ponthatár minimumát, másfelől azonban csak azok előtt nyitnák meg az önköltséges képzést, akik ezt a szintet teljesítik.

A hallgatói támogatásokra nézve is tartalmaz módosítást a javaslat, például azt, hogy az államilag támogatott rendszerből a költségtérítéses rendszerbe átkerült hallgatóknak is adható legyen lakhatási támogatás a tanulmányi eredménytől függetlenül, ha ez szociális okokból indokolt.

A konferencia azt szeretné elérni, hogy a költségtérítéses hallgatók teljesítményük alapján fizessenek, s az egy-egy hallgató által fizetendő összeget a jelenleginél tágabb határok között szabhassa meg az intézmény. A hallgatókat legalább hat "teljesítménykategóriába" javasolják besorolni. Mindezek mellett fontosnak tartják, hogy a felsőoktatási intézmények nyújtsanak munkalehetőséget a költségtérítéses hallgatók számára.

A döntés után Hiller István oktatási miniszter ismét megerősítette: Magyarországon belátható időn belül - a népszavazási döntés nyomán - nem lesz bevezethető a tandíj.

Minden egyéb olyan javaslatra azonban nyitott a tárca, ami a felsőoktatásban a mennyiségi után a minőségi változást segíti.

"Gondolkodási tilalmat" ugyanis nem jelent a népszavazás eredménye - fűzte hozzá a miniszter. Azt is hangsúlyozta: a konferencia anyagát javaslatnak tekinti, amit a jövő szerdára összehívott Felsőoktatási Kerekasztalnak kell megvitatnia, ha kell, akár több fordulóban is.

Ha kiérlelt döntés születik, akkor az a kormány elé kerülhet - jelentette ki.

Utalva arra, hogy kisebbségi kormányzásra készülnek, megjegyezte: minden olyan kérdésben, amihez parlamenti döntés szükséges, meg fogja vizsgálni, hogy mely pártoknál milyen támogatottságra számíthat. Azt nem tartotta valószínűnek, hogy ötpárti egyeztetést hívna össze, mondván: az eddigi tapasztalatok szerint "ötször egy az gyakran több, mint egyszer öt."

A miniszter azt is kifejtette: szükség van az igazságtalanságok "felmorzsolására", s a minőség javítására. Mert "az senkit nem fog érdekelni, hogy miért nem teljesítünk" - utalt a versenyképes tudás fontosságára.

Hangsúlyozta a két rendszer közötti átjárhatóság fontosságát, mondván: nem jó, ha egy tizennyolc évesen letett vizsga "örökre meghatározza" egy hallgató sorsát. Az érettségi rendszerben viszont nem terveznek jelentős módosításokat - fűzte hozzá.

A tanácskozáson részt vett Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke is, aki úgy vélte: a rektorok javaslata azt eredményezné, hogy kevesebb embert képeznének sokkal többért. Kérdésre válaszolva kifejtette: biztos abban, hogy ha a javaslatot elfogadják, akkor a hallgatók az utcára vonulnak.

A rektorok koncepciójáról a HÖOK választmánya hétfői ülésén tárgyal - közölte.