Raiffeisen: Szorult pályán a gazdaság

A Raiffeisen Bank elemzői nem várnak további jegybanki kamatemelést idén, sőt arra számítanak, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a harmadik negyedévben a befektetői hangulat javul, ami a kockázati felárakban mérséklődéshez vezethet - hangoztatta Török Zoltán, a bank vezető elemzője.

Szerinte a forint jelenlegi árfolyamát nem indokolja a nemzetközi pénzpiac hangulata, az elmúlt két hét forinterősödése eltűnhet a piacról.

Az elemző hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban összehangolt válságkezelési lépések zajlanak, illetve olyan intézkedések, amelyek egyértelműen a gazdaság ösztönzését segítik. Ezért a Raiffeisen elemzői szerint az amerikai recesszió rövid idejű lehet, és az év vége felé kedvezővé válhat a piacok befektetői megítélése.

Török Zoltán elmondta: Magyarország az ellenkező pályán halad, mint közép-kelet-európai társai. Magyarországon alacsony gazdasági növekedés társul viszonylag magas inflációval, ezzel ellentétben közép-kelet-európai versenytársainknál a gazdasági növekedés nagyon kedvező, átlagban 6 százalékos, de a szlovák gazdasági bővülés még ezt is jóval túllépi. A szakember úgy vélte: a magyar gazdaság beszorult egy pályára, várható, hogy a hazai gazdaság hosszabb távon sem bővül 3 százaléknál magasabb mértékben, miközben versenytársaink erőteljes gazdasági növekedést mondhatnak magukénak a következő 2-3 évben is.

Egyszerűsíteni kellene az eltorzult adórendszert

Az elemző úgy véli, a magyar gazdaság problémáinak csak tüneti jelensége az alacsony gazdasági növekedési ráta és a magas inflációs ütem. Ez abból fakad, hogy hosszú idő óta rossz hatékonysággal működik az állam, átgondolatlan a jóléti rendszer és ezzel párhuzamosan átláthatatlan, torz és büntető jellegű a magyar adórendszer.

Török Zoltán szerint minél előbb szükség lenne az adórendszer egyszerűsítésére. Szóba jöhet, hogy a szlovák minta alapján az egykulcsos, valószínűleg 20 százalékos adómértéket érvényesítő adórendszer felé tegyünk lépéseket. Emellett kiemelte: az állami kiadások lefaragását minél előbb el kell kezdeni, mérsékelni kell a hazai jóléti rendszerre fordított összegeket, és általánosságban is szükség van a hatékonyabban működő államra.

Az elemző kiemelte: súlyosbítja mindezeket, hogy az unió átlagához képest lényegesen alacsonyabb szintet ér el Magyarországon a foglalkoztatás, és kritikusan alacsonynak mondható az üzleti célú kutatási és fejlesztési tevékenység. Ezek együttes következménye az, hogy alacsony a termelékenység az országban.

Török Zoltán rámutatott: Szlovákiában és Csehországban - felzárkózó országok lévén - a nemzeti valuták az elmúlt években mintegy 30 százalékkal erősödtek. A magyar forint ezzel szemben 2001 óta - kisebb időszakoktól eltekintve - szinte beragadt egy 245-265 forint közötti eurósávba. Az elemző szerint a következő időszakban a forint árfolyama tartósan a 255-265-ös sávban maradhat, hisz egy esetleges erőteljesebb forintgyengülésre lépne a jegybank.