Szerinte átláthatóvá kell tenni a komplex pénzügyi termékeket, mert nehéz értékelést nyerni róluk, a velük folyó ügyletek résztvevői túl széles körben használnak ezekhez különféle fedezeti eszközöket. Az ilyenekkel kapcsolatos kockázatokat csökkentené, ha ezek a pénzügyi instrumentumok egyszerűen értékpiaci, tőzsdei termékekké válnának.
Azt is megemlítette, hogy a fedezeti alapokra (hedge fund) hasonló szabályozásokat kell kialakítani, mint a pénzpiacok más szereplőire. Ezeket az alapokat közvetve a bankok ellenőrzik, melyek a tőkeadásnál elsődleges alkuszokként járnak el, másnál jobb információik vannak arról, mennyit vettek igénybe a nevezett alapoktól fedezetként.
A magyar származású amerikai milliárdos befektető megemlítette, hogy most az úgynevezett tiszta üzemanyagok gyártószektorában keresi a befektetési lehetőségeket.
Soros György egyébként az általa vezetett Soros Fund Management nevű fedezeti, azaz spekulatív alap révén a tavalyi év után jelentős, 2,9 milliárd dolláros összeget mondhatott magáénak, az Alpha befektetői szaklap számításai szerint. Sorost csak John Paulson, és a nevét viselő alapja előzte meg 3,7 milliárd dolláros bevétellel. A nem elsőrendű jelzálogpiaci válságon az alapok közül nem kevés jelentős pénzeket nyert, olyan egyéni vezetői bevételekkel, amelyek együttes összege valószínűleg páratlan a pénzügyi élet történetében.
A kiadvány szerint az 50 spekulatív alap vezetői a tavalyi évet 29 milliárd dollár összjövedelemmel zárták. Az alapok főnökei az ügyletek nyereségéből, amit a díjbevétel mellett kapnak, manapság általában 40 százalékot kérnek. Soros mögött James Simons, mint a harmadik legnagyobb nyertes is Renaissance Technologies nevű cégével 2,8 milliárd dollárt zsebelhetett be. Simons egykor matematikusként a Pentagonnál dolgozott. Az összeg, amit kaphatott annyi, mint amennyit a 25 legjobban kereső hedge fundos vételezett be együtt 2003-ban. Manapság tízezer körülire teszik a spekulatív pénzalapok számát.