Tovább nő Kína külkereskedelmi többlete

Kína külkereskedelmi többlete márciusban 13,4 milliárd dollárra nőtt a februári 8,56 milliárdról, és majdnem kétszer nagyobb volt a tavaly márciusi 6,9 milliárd dollárnál is - jelentették a kínai vámhivatalban pénteken.

A kivitel, 108,96 milliárd dollár, márciusban 30,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az import 24,6 százalékkal 95,56 dollárra emelkedett. Tavaly szeptember óta először az export ismét gyorsabban nőtt, mint a behozatal, ami arra inti az elemzőket, hogy kétséggel kezeljék a nemzetközi pénzintézetek, köztük a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóslatait arra, hogy a gazdasági növekedés az idén jelentősen lassul majd Kínában is, évi 10 százalékos ütem alá csökkenve.

A kínai gazdasági növekedési képesség alábecslése inkább a nyugati vágyálmokat tükrözi, semmint a valóságot. Az első negyedév átlagában a kínai export 21,4 százalékkal, az import 28,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A GDP-növekedés lassulására szóló előjelzések iránti óvatosságot indokolja, hogy a kínai statisztikai hivatal előző nap, kedden 11,9 százalékra javította a tavalyi GDP-növekedés ütemét a korábbi becslésben szerepelt 11,4 százalékról. A módosítás megerősíti, hogy a kínai gazdaság 1994 óta a leggyorsabban bővült tavaly, és a világ harmadik számú gazdasága lett volna dollárban számolva, maga mögé utasítva Németországot, ha ezt nem vette volna el Kínától az euró erősödése.

A kínai export további bővülését szemlátomást nem zavarja a jüan erősödése sem: csütörtökön a kínai valuta első ízben áttörte a 7 jüan/dolláros szintet azóta, hogy a jüan árfolyamát 2005. júliusban leakasztották a dollárról, és áttértek a napi lebegtetésre 0,5-0,5 százalékos sávban a központi ármegállapítás körül. Csakhogy, miközben a jüan a dollárral szemben 2005. július óta 18 százalékkal felértékelődött, az euróval szemben körülbelül ugyanannyit esett.

Már nem az Egyesült Államok tart a kínai áruktól a legjobban, hanem az EU: az EU-ba irányuló kínai export tavaly körülbelül 30 százalékkal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az Egyesült Államokba irányuló kínai kivitel. Az irányzat az idén is jól látszik: az első negyedében a kínai kivitel az EU-ba 24,2 százalékkal, az Egyesült Államokba csak 5,4 százalékkal volt több, mint egy évvel azelőtt. Az EU tavaly Kína legnagyobb kereskedelmi partnere lett, második helyre szorítva az Egyesült Államokat.

Kína teljes külkereskedelmi többlete tavalyi 262,2 milliárd dollár volt, szintén új rekord, 47,7 százalékkal több a 2006-os, 177,47 milliárd dolláros többletnél. A kínai kivitel 25,7 százalékkal, a behozatal 20,8 százalékkal bővült tavaly. Az új rekorddöntés közben azonban a kínai külkereskedelem többletének növekedése tavaly fokozatosan csökkent: a tavalyi első félévben a 112,5 milliárd dolláros többlet még 83 százalékkal haladta meg a 2006-os első félévit, miközben az export az első félév átlagában 27,6 százalékkal, az import 18,2 százalékkal nőtt.

Kína külkereskedelmi többlete évek óta lassuló ütemben nő: 2006-ban, 177,47 milliárd dollár - az előző rekord -, 74 százalékkal volt több a 2005-ös 102 milliárdnál, amely háromszor nagyobb volt a 2004-esnél. 2001-ben még csak 22,5 milliárd dollár volt a többlet.