Huemer hangoztatta, hogy a Mol döntése értelmezésük szerint három dolgot igazol. Először is azt, hogy a magyar vállalat vezetésének tényleg van rejtegetni valója. Másodszor: az igazgatóság nem tartja tiszteletben a független részvényesek jogait, és továbbra is útját állja az átláthatóságot sürgető követeléseknek. Harmadsorban pedig azt vetette a Mol-vezetés szemére az osztrák cég, hogy saját érdekei védelmében figyelmen kívül hagyja a jó vállalatirányítás nemzetközileg elfogadott normáit.
Az osztrák konszern március végén több javaslatot tett a közgyűlés napirendjére vonatkozóan. Mint akkori nyilatkozatában aláhúzta, a Mol legnagyobb részvényeseként elhatározott szándéka biztosítani, hogy a magyar vállalat áttérjen az elfogadott vállalatirányítási szabványok alkalmazására.
Az osztrák cég egyebek között azt kívánta elérni, hogy a "részvényesek szavazatuk útján kifejezhessék véleményüket több olyan, Mol-részvényeket érintő megállapodás megszüntetése érdekében, amelyek feltehetően jogosulatlan befolyást biztosítanak a Mol igazgatóságának az érintett részvények szavazati jogosultsága felett". Emellett az OMV kérte egy független auditor kinevezését is, aki megvizsgálja, hogy ezek a megállapodások a magyar cég részvényeseinek legjobb érdekeit szolgálják-e. Az OMV szorgalmazta az éves közgyűlés szavazási eredményének teljes publikálását is.
A Mol csütörtökön bejelentette, hogy igazgatósága részvényesi indítványra egy napirendi ponttal egészítette ki az április 23-i közgyűlés napirendjét. A javaslatok közül a vezetőség jogszerűnek tartotta és elfogadta a könyvvizsgáló kijelölését célzó indítványt azzal, hogy az auditornak az utolsó két év ügyvezetésében előfordult eseményeket és a 2007-es számviteli törvény szerinti beszámolót kell megvizsgálnia.
Az igazgatóság egyéb napirendi pontokkal nem egészítette ki a közgyűlés napirendjét, mivel a további indítványokat nem tartotta jogszerűnek - áll a közleményben.