Szociális feszültségeket gerjeszt az agrárreformterv

Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP) reformjának vesztesei a közvetlen jövedelemtámogatásban részesülő gazdálkodók lehetnek. A magyar képviselők - pártállástól függetlenül - a magyar érdekekkel ellentétesnek nevezték a tervezetet. Az agrárszervezetek előnyöket is kiemeltek.

Az EB agrárpolitikáért felelős tagja, Mariann Fischer Boel reformelképzelései szerint 2009-től a közvetlen jövedelemtámogatás tovább csökkenne, és bár az összeg a tagállamoknál maradhat, azt vidékfejlesztésre kellene fordítaniuk. Az évente 300 ezer eurónál több támogatásban részesülők például 22 százalékkal, a 200 és 300 ezer közötti támogatást élvezők 19, a 100 és 200 ezer közöttiek 16 százalékkal kapnának kevesebbet.

A csatlakozási szerződésben átmenetileg engedélyezett 0,3 hektártól járó támogatás egyhektáros minimális küszöbre módosul, a támogatás minimális mértéke pedig 250 euró lesz. Az EB a termeléstől függő támogatásokat csak néhány kivételes helyzetben tartja megengedhetőnek.

Véget vetne az EB az úgynevezett történeti alapú támogatási rendszernek is, arra terelné a tagállamokat, hogy térjenek át az átalányalapú rendszerre. Az EB a kötelező 10 százalékos ugaroltatás eltörlését is javasolja a szántóföldi növények esetében. A tejkvótát 2015-től eltörölné, addig évente egy-egy százalékos kvótaemelést javasol.

Hangsúlyosabb állatjólét

A jövedelemtámogatások feltételei is szigorodnának, fokozottabban ügyelnének arra, hogy a gazdák betartsák az állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági előírásokat, ellenkező esetben a támogatást kockáztatják. A világpiaci hatások érvényesülését szolgálja az intervenciók eltörlése, megszűnik a felvásárlási mechanizmus a durumbúza, a rizs és a sertéshús esetében, a búza, a vaj és a sovány tejpor esetében pedig pályázati eljárást vezetnének be.

A magyar képviselők - pártállástól függetlenül - a nemzeti érdekekkel ellentétesnek találják a reformjavaslatot. Tabajdi Csaba szerint a közös uniós agrárpolitika fenntartása kiemelt magyar érdek, annak lebontása, a renacionalizálás nem megoldás. A jelenlegi politikában szerinte olyan mély átláthatatlanságok, torzulások, aránytalanságok vannak, hogy 2014-től gyökeresen új közösségi agrárpolitikára van szükség.

Szociális feszültségek

Magyarország és több más tagállam, így Franciaország és Spanyolország számára is problémákat vet fel a támogatások termeléstől való teljes elválasztása. Ez sok régióban - elsősorban a munkaigényes ágazatokban - a termelés teljes megszűnéséhez és súlyos szociális feszültségekhez vezethet. Tabajdi szerint rendkívül veszélyes az a szándék, hogy a támogatások alsó határát egy hektárban húzzák meg, ez ugyanis súlyos gondokat okozna a zöldség-gyümölcs és a szőlészeti ágazatban, ahol sok gazda elesne az eddig kapott támogatásától.

"Minden meg kell tennünk, hogy a várhatóan a francia elnökség alatt elfogadandó csomag jobban tükrözze a magyar mezőgazdaság szükségleteit, a magyar gazdák szempontjait" - emelte ki Tabajdi a közlemény szerint.

"Mindig rosszul jártunk"

Glattfelder Béla szerint a tervezett reform valójában az agrártámogatások csökkenését jelenti, így a magyar és az európai mezőgazdaság érdekeivel is ellentétes. A képviselő szerint "csatlakozásunk óta a CAP eddigi reformjaival mindig rosszul jártunk. Még abban az esetben is, amikor a magyar kormány kijelentette, hogy magyar szempontból kedvező kompromisszumot kötött az agrárminiszterek tanácsában." Glattfelder szerint a reformokat, így az állapotfelmérést is, el kell utasítani.

Véleménye szerint a dokumentum nem veszi figyelembe az utóbbi időszakban kialakult élelmiszerhiányt és az élelmiszerárak növekedését sem. Az árak azonban nemcsak magasabbak, hanem jóval kiszámíthatatlanabbak is lettek. A képviselő a megmaradt intervenciós intézkedések többségének eltörlésével sem ért egyet.

Marad a támogatás, csak "máshogyan"

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hétfőn Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján már utalt arra, hogy "előbb-utóbb az unió szintjén is elfogadott lesz, hogy ... meg kell állítani a szinten tartási taktikát, és növelni kell a termelést". A miniszter szerint 2013 után is maradnak agrártámogatások, csak más jellegűek lesznek. Amíg nem egyenlítődnek ki a támogatások a régi és az új tagországok között, addig Magyarország a szubvenciók semmilyen csökkentéséhez nem járul hozzá.

A miniszter a reform jó irányú elemének nevezte, hogy a támogatások összege még akkor is az országban marad, ha annak egy részét esetleg átcsoportosítják a szektoron belül. Azzal pedig, hogy az EU - önmagában egyébként helyesen cselekedve - mindig "előrerohan" a világban - például élelmiszerbiztonság vagy állathigiénia terén - Gráf szerint önmagát hozza nehéz helyzetbe azokkal a versenytársakkal szemben, akiknek ezt nem kell betartaniuk.

Nehezebb a gazdálkodók helyzete

Obreczán Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára szerint minden változás pénzelvonással jár, ezért idegenkednek a magyar gazdák. A reformtervezet szerint a helyzet nem egyszerűsödik, a támogatások csökkennek, miközben a költségek tovább nőnek. Az olajár emelkedése nem jelenik meg a felvásárlási árakban, ami tovább nehezíti a gazdálkodók helyzetét.

A tervezetben a vidékfejlesztés került előtérbe, amivel a MAGOSZ nem ért egyet. A szervezet régóta támogatja a nagyobb gazdaságok támogatásának csökkentését, az így felszabaduló összeget azonban a kis-, és középgazdálkodók megsegítésére fordították volna.